2013. január 29., kedd

Calderon 2, avagy februárra szilvás tea dukál

Nézegetem a Calderonos visszajelzéseket, és ezek bizony nagy szórást mutatnak. Van egy általános tetszés, aminek nagyon örülök, de ezen felül nagyon érdekesen kijön, hogy mennyire más az olvasórétegek elvárása. Az ember szereti hinni, hogy a kiadók gyömöszölik kategóriába a műveket, és bizony nem, az olvasók tényleg mást akarnak megtalálni ugyanabban a történetben.

A novelláim kapcsán kényelmes volt az élet, felírtam a visszajelzéseket, és fejlődtem, amiben kellett. Most nem írástechnikai kérdés van terítéken, hanem olvasói preferencia. Még ezzel se lenne baj
hiszen simán alkalmazkodom az ilyesmihez, tettem már párszor, de egyszerre kétféléhez azért elég nehéz.


Ilyenkor az ember csak teázgat, a szilvás tea az igazi, és azon tűnődik, hogy oké, hogy több hangon tud írni, de melyik az eredeti? Valószínűleg az összes keveredése, amilyenek hajdan az első írások voltak novellákból a Fajellenőr, regényekből a Scar, csak most öregebben, letisztultabban, jobban megértve.

Aztán a tea végeztével az üres csésze már azt mondja, ne gondolkozz, csak mesélj. Az írás mesélés, nem több, már a barlangban is az ősöd köré gyűltek az emberek, a fonóbeli öregasszonyok is csak meséltek, vagy a nagyapák az óvóhelyeken, miközben a fejük felett bombáztak. Az emberiség mindig is mesélt, egyszerűen le kell írni az első szót, majd idővel az utolsót. Mindig lesz, aki leül és hallgatja. Komolyat, komolytalant... mindegy.

Úgyhogy a Calderon első játékos mondata már papíron. Már csak pár ezer kell, rázva és nem keverve.

15 megjegyzés:

  1. Néha úgy érzem a Calderonnal kapcsolatban, hogy olyan jelentőségeket kaptál, amikre sosem törekedtél, és olyan meg nem ugrott leceket kérnek rajtad számon, amik felé nem is futottál. (Persze ezek csak az én érzéseim.) Hogy tudod kezelni ezeket a fura helyzeteket az elvárásokkal?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gergely, ez egyérdekes dolog. A Calderon azoknak jön be, akik soha nem olvastak tőlem semmit. A többiek mind másfajta elvárással állnak neki, hiszen a novelláim jóval komolyabbak.

      Kicsit bosszantott elsőre a "de miért nem írsz igazy sci-fit, noha tudsz" dolog. A sci-fiben férfi kiadók dolgoztatnak férfi szerzőkkel férfi olvasóknak. Nagyon türelmes ember vagyok, évekig azt hittem, ha novellákkal bebizonyítom, hogy jól írok, akkor lesz út a regénykiadás felé. De nem volt. Emlékszem egy beszélgetésre, amikor novellista ismerősök arról meséltek, hogy életük első nagyobb művén dolgoznak, és már 3-4 kiadó érdeklődött iránta. Nekem több regényem állt a vinyón.
      Akkor lélekben felálltam az asztaltól, és realistán felismertem, én már mindent elértem az sf belterjben, amit el lehetett, Galaktikás novellista lettem, és a (sokat vitatott) scifis díjon, amit még sose nyert nő, második.
      Simán új utakra léptem. Eleinte nem tudtam, hogy ez a Könyvmolyképző lesz, de nagyon tetszik ez az olvasóréteg, és maga a kiadó is.

      Törlés
    2. "Férfi kiadók dolgoztatnak férfi szerzőkkel férfi olvasóknak." Ez elég szomorú képet fest a kulturális diverzitásról és fejlődésről. :\ Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy mit fogsz létrehozni ezen az új irányvonalon. :)

      Törlés
    3. Lehet, semmit. :) Majd kisül.

      Törlés
  2. Ez mennyire múlhat azon, hogy nemcsak azok olvasnak, akiket eredetileg célközönségnek szántál? Vagy azon belül is nagy a szórás?

    VálaszTörlés
  3. Írj úgy, ahogy te akarsz, nem ahogy a vélt vagy valós közönséged (és itt nem is biztos, hogy jól lövöd be a közönséged) akarja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Acélpatkány, minden történetnek több megírási módja van, és attól maga a történet nem változik, csak a hangsúlyok lesznek mások.

      De amúgy, igen, azt csinálom majd, amit gondolok, aztán, ha nincs elég fogyás, a következő nem jelenik meg, ez is a pakliban van.

      Törlés
  4. Kae,
    A Calderon amúgy nem véletlenül csak 400 ezer karakter körüli (ez a legrövidebb írásom), most pár nőcisebb mondat lett beleírva, ha tudom, hogy csak férfi az olvasóközönség, akkor beteszem a technikai és hadi elemeket. Az én fejemben megvannak, ahogy a társadalmi felépítés is.

    A nagyon csajos írásokat szerető nők, és a komolyabb sf-t szerető férfiaknak nem jön be, de a közöttük lévő rétegnek igen, eddig ezt szűrtem le.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Á, értem. Majd referálok még én is, ha végigért rajta a rokonság. :)

      A szilvás teával meg egyébként messzemenőleg egyetértek.

      Törlés
    2. A fűszeres szilva, meg az almás-szilva most a menő nálunk. :)

      Törlés
  5. Kedves On Sai, mesélj. De nem mindegy, hogy hogyan. Mert mesélni mindenki tud. Ezért muszáj figyelni, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni.
    Sajnos sokan, akik ezt a (csak mesélj) elvet vallják, nem figyelnek oda a lényegre: felelősséggel vannak, mert nem csak maguknak mesélnek. Márpedig ha valaki megmarad egy szinten, az csak ámítja magát.
    Kategorizálni? Egy Esterházyt nem sorolunk egy On Sai-jal egy polcra, mégis mindkettőt élvezhetjük. Ha jól van megírva...
    P. Timea, olvasó

    VálaszTörlés
  6. Még sosem ittam szilvás teát :O.
    Amúgy nekem igazából nem fér a fejembe, hogy nem tudják az emberek a stílusok közötti átmenetet élvezni. Nyilván az ember többet olvas abból, amit nagyon szeret, de ettől függetlenül én úgy érzem, mindent lehet élvezni, csak nyitottnak kell maradnunk hozzá.
    Én még csak most fogom kölcsönkérni a Calderont amúgy.

    VálaszTörlés
  7. Szilvásat már sima boltokban is lehet kapni. Pár éve még nem volt, de nagyon széles választék van már. Érdemes kipróbálni. :)

    Nagyon sokan nyitottak amúgy. Meg hát a könyveknek igazából két kategóriája van: a jó könyv meg a rossz könyv. Csak minden olvasónak máshol van a határ.
    (A szerzők meg szeretik ignorálni a nemtetszéseket, ami veszélyes út, mert megreked a fejlődés. Próbálom beépíteni a véleményeket, és a bejegyzés lényege igazából ez volt.)

    Majd írd meg, hogy a Calderon tetszett-e. :)

    VálaszTörlés