2020. június 26., péntek

Az Artúr kötet apró filozófiai titkai

A Szivárgó sötétség Artúr kötete nagyon sokáig készült, és nem igen blogoltam róla, mert olyan erősen gondolkoztam a háttérben, egyes gondolatsorokat elvetettem, behoztam újakat, így nem mertem semmiről írni, amíg be nem fejeztem.
Öt év munkája van benne, így egyszerre vicces, egyszerre elgondolkoztató volt, amikor megláttam a  Prológus zseniális képregényét. Sosem gondoltam bele, olvasóknak mit jelenthet az, ha egy történet megáll, és várnak, míg az életük halad... :)




A Szivárgó sötétség számomra burkoltan az emberi döntésekről szól. Nagyon sokszor nem értjük a másikat, elmegyünk egymás mellett, miközben egy teljesen más szemszögből ugyanannak az igazságnak egy másik oldala látszik. 
 "Miért gondolja mindenki, hogy vannak jók meg rosszak? Csak jó és rossz döntések vannak." 

A sorozat valójában életrajzi alapokon nyugszik. A háttérben - sok-sok kaland mögé csomagolva - olyan kérdéseket rejtettem, melyek engem életemben nagyon-nagyon foglalkoztattak. Időnként életútbeli döntéseim múltak azon, milyen választ adtam ezekre. 


A Scar kötetben még nem írtam elég pontosan, így lehet, ott még nem látszik annyira, de a szereplőket a szabad akarat témája foglalkoztatja.

"– Hogyan dönthetnék? Hiszen nem tudom a jövőt.
-- Ha tudnád, végképp nem lenne szabad akaratod. Megnyomorítana a következmények tudata."

A Lucy regény egy évvel később jelent meg, de a két kötet között nekem sok év írói idő telt el, és rengeteg gondolkozás. Itt már jobban látszik az adott téma: lehet-e a jóért rosszat tenni? 

"A Gonosz legvonzóbb csábítása: jó ügyért harcolni. Pénz, buja szex, hatalom nem ennyire részegítően hívogató, mint az, hogy „felsőbbrendű vagyok, igaz vagyok”. Ez a gondolat felment minden aljasság alól. A legnagyobb bűnöket mindig egy „igaz ügy” nevében követik el."

 A Szürke szobák cselekménye mögött a megbocsátás és igazságosság kettőssége foglalkoztatott:

"Minden bűn bűnhődést érdemel. Scar most értette meg, hogy miért halt kínhalált Jézus, miért nem lehetett csak úgy, egy csettintéssel megnyitni a mennyeket. Tisztességtelen a kegyelem, ha valaki nem fizeti meg az árát. Bruti nem fizette meg, és mindazok, akiket bántott, nem kapták meg a lehetőséget, hogy igazságos világban élhessenek."

Míg a Miogin bázisban az önazonosságon gondolkoztam:

"Mindig azt hitte a „légy önmagad” az a szűk ösvény, amin át a lélek Istenhez kapcsolódik. De most azt kérik, legyen más. Hol van az a pont, ami még változás, és hol kezdődik az önárulás?"

Az Artúrral azért haladtam nehezen, mert én magam is sokat változtam, így a "mi az igazi szeretet?" témakörre már mást válaszokat adok, mint pár éve. Ezeket végig kellett gondolni, és beledolgozni a regénybe. 

"Az élet pusztán pillanatok sorozata, egyedül a szeretet tudja kitágítani az időt, halhatatlanságot adni a halandóságban."

Azt szeretem, ha a szereplők a maguk nézőpontjából sokféle választ adnak, ki ezt, ki azt, hiszen különben szájbarágós lenne a sztori. Mindig remélem azt is, hogy az olvasó velük együtt gondolkozik ezeken, és megtalálja a saját válaszait. Mindenki élete más, így a válaszai is mások. 

A szeretet témaköre a sorozatban még nem ért véget, Artúrt foglalkoztatni fogja a következő kötetben is, hiszen nem adott rá választ. Amikor majd felel rá, az a pillanat lesz, amit hajdan először láttam; az egyik kulcspillanat, amiért több ezer oldalt megírtam.
Még nem tudom, hogy egy vagy két kötet lesz hátra. Elvileg egyet terveztem, de a háború szerkezete miatt lehet, hogy kettő kellene. Ezen addig is gondolkozom, miközben mást írok.

Aki még nem olvasta a sorozatot, azt megnyugtatom, ezek a gondolatmenetek nagyon-nagyon a háttérben, egyfajta halvány vonalként húzódnak meg. Az előtérben a kalandok és a szereplők döntései állnak. Pusztán csak nekem, az írónak vannak ilyen titkos kis kötődéseim :)






4 megjegyzés:

  1. Mindenki örülne még két kötetnek szerintem. (Csak ne kelljen éveket várni xD) Viccet félretéve, sok kedvenc sorozatom van, de azt az élményt, a lehetőséget, hogy ennyire megtaláljam magamat az olvasásuk közben, egyik sorozat sem adja vissza. Gyönyörűen van megírva. Nekem nagyon sokat adott, pedig mikor először találkoztam vele, kijelentettem, hogy ezt soha!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó ez a kifejezés, magadat megtalálni... :) örülök, hogy megtörtént és hogy megírtad :)

      Törlés
  2. Miért kéne megnyugtatni az új olvasókat? Pont ezért szerettem bele annyira ebbe a sorozatba, mert amellett, hogy szórakoztató, mondanivalója is van. Nagyon sok gondolatot indított el bennem. Egyszer te is írtad, hogy Szivárgó sötétségnek vannak a legszenvedélyesebb rajongói a regényeid közül, és az szerintem pont ezért van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sok új olvasó fél, hogy valami didaktikus dologba csöppen, azért szoktam hozzátenni, hogy ezek azért szórakoztató regények :)
      Nagyon örülök, hogy szereted ezt a háttérben húzódó gondolatsorokat, ezt olyan jó hallani :)

      Törlés