Vágymágusok világa

VILÁGOK ENCIKLOPÉDIÁJA (feltöltés alatt)

~ Ez az oldal egyfajta wikipédia. A háttérvilágokat kedvelők és a fanfic írók kérték, hogy legyen leírás az On Sai regények világairól. Sorozat esetén mindig az összes megjelent könyvet tartalmazza. Figyelem! Ha még nem olvastad a könyveket, az oldal spoilereket tartalmaz!

Ha olvastad a könyvet, akkor plusz érdekességeket is találhatsz :)

*
A Vágymágusok trilógia kötetei eddig:

• Álruhában (2019)
• A két herceg (2020)
• (A harmadik kötet megjelenése 2021)

On Sai spotify listája, amire írta a regényeket: https://spoti.fi/3cR9qck

A lap tartalma:

1. Főszereplők
2. Mellékszereplők
3. Nemesi házak
4. Politikai rendszer
5. Történelem
6. Vallás
7. Mágiarendszer
8. Cselekmény leírása
9. Fogalmak

~ * ~

Főszereplők:

Szépvölgyi Rianna (E/1-ben ő meséli el a történetet.)

Életkor: 17 éves

Kinézet: vékony, fiús termete van, és szőkésbarna, világos haj keretezi kissé fiús, de lágy vonásait. Kék szemű, magassága kb 170 cm körül (a jobb táplálkozás miatt magasabb a szegényebb férfiaknál), kecsesen és fürgén mozog.

Neveltetés: Igazi finom, szemérmes és illedelmes, kifinomult ízléssel rendelkező grófkisasszonnyal van dolgunk, aki természetesen jártas a zenében, a hímzésben és minden más úrihölgyhöz illő tevékenységben. (Bár azért különböző mértékben. A zsebkendőim hímzését például semmi körülmények között nem bíznám rá, az ékszereim elkészítését viszont annál inkább.) Édesanyja és az egész családja szerint is legfontosabb érték a szeretet, ebben a szellemben nevelték egy szem lányukat, aki így mindenben és mindenkiben a jót látja, keresi és feltételezi, nemegyszer kiborítva ezzel zord kiképzőit. Kiválóan lovagol, és jól ét a matematikához, mert ő ellenőrzi az adókönyveket a birtokon.

Múlt: Ő az utolsó élő szipoly (legalábbis nem tud másokról), akinek édesanyja szintén szipoly, míg édesapja kegyvesztett ősi nemes, így az udvartól távol, egy eldugott völgyben nőtt fel öccsével és apjával, mivel édesanyját tíz évesen elveszítette. Fontos még, hogy egyszer a kastélyban élővé vált a kandallóban lévő tűz, és megkergette őket, emiatt Ria azóta is fél a tűztől, csak a többi elemmel van jóban.

Kartal herceg

Kinézet: a történet elején éhezéstől lefogyott, de egyébként izmos, szálkás termetű, húsz év körüli férfi. Dús, fekete hosszú haja van, amit nagyon szeret, és fekete szeme.

Neveltetés: egyfelől anyja gyengéd szeretete nevelte, emiatt nagyon fontos számára a gyengék védelme, és őt is bőszíti minden igazságtalanság, másfelől azonban rideg királyi atyja hatott rá, akitől azt tanulta "inkább haljon meg egy ártatlan, mint hogy életben maradjon egy ellenség". A Forró-partokon és az ahhoz kapcsolódó események során lefoszlott róla minden tekintélytisztelet és szégyenlősség. Kartal herceg egy igazi éjszakai árny, akiben azért érző szív lakik, bár elég mélyen, és hamarabb vágja át valakinek a torkát, minthogy megkérdezze tőle, mi járatban van.

Múlt: a fiatalabb hercegek nagyrészt gondtalan életét élte, míg öt éve a mágusvizsgája után nem volt szemtanúja Szol herceg, akkori legidősebb bátyja halálának. Ezután száműzték Vulkántorokból a Forró-partokra, és az első könyv elején innen csalja haza valaki az anyja levelével.

Mellékszereplők:

Ras parancsnok

Harminc év körüli, keménykötésű harci mágus. Becsületes és gondoskodó a maga kemény, férfias módján. Nem mellesleg jóképű és nőtlen, így a Néma Várban és úgy általában mindenfelé ő a fiatal nők kedvence.

Barbárölő Zaher

Ő is az egyik újonc, aki Riához hasonlóan nem repesett az örömtől, hogy besorozzák. Intelligens, művelt (különösen a gyógynövények terén), és férfi létére igencsak finom modorról tesz tanúságot. Legkisebb fiú a családban, hat katona bátyja van, apja egy évvel ezelőtt esett el a hójárók elleni csatában. Gyógyító szeretne lenni, és a második kötetben sikeres vizsgát is tesz, így megkezdi a tanulmányait a Gyógyítók Tornyában, ahol végre kibontakozhat. Gyengéd szálak fűzik Frellelonhoz, és talán a vele együtt gyógyító tanoncnak álló Ianhoz is, ami a több bonyodalmat okoz. Vézna termetű, barna hajú, barna szemű ifjú. 

Mort

Szintén egyike az újoncoknak. Alacsony származású, de művelt és jó kiállású férfi, aki ezelőtt nemesasszonyok szeretője volt. Balkézről, gyümölcsoltásból egy nemes máguskatona gyermeke, ennek köszönhetően tud írni-olvasni. Vörös hajával és szép szál termetével Riának minduntalan a Tűzistent juttatja eszébe, nem kis zavarba hozva ezzel a lányt. Ugyanakkor épp emiatt a legtöbben félreismerik, vagyis inkább nem akarják mélyebben megismerni, holott a vonzó külső mögött egy kedves és megértő lélek lakik. Jó irányító, az emberek hallgatnak rá.

Frellelon gyógyító

Eleinte igencsak ellenséges Riannával a családjaik közt feszülő ellentétek és rossz természete miatt. Az Íjművész családba született, de két éve a Farkasföldi család fogadta felnőttként örökbe, így a királyi tanácsos, Alej örököse lett. Távolságtartó és sokszor dühítően lekezelő, emellett azonban nagy tudású gyógyító is, akinek példaképe tulajdonképpeni felettese, Kékhágói Delon.

Fola asszonyság

A Néma Vár kulcsárnője, aki vasfegyelemmel tart rendet a cselédek közt és a konyhában. A szipolylázadás óta a várban él, szinte összenőtt vele, a katonák éppúgy félik az ő haragját, mint Amron kapitányét. Hűséges a királyhoz, de mivel egy máguskatona volt a férje, aki a Néma Vár védelmében esett el, és akitől csak szipoly lányai születtek, illetve mivel ő gondoskodott az itt fogvatartott szipolyokról is, ezért árnyaltabban látja a "szipolykérdést", mint a többség, emiatt segíti Riannát.

Pusztító Amron kapitány

A Néma Vár parancsnoka. A Pusztító jelzőt még a háborúban érdemelte ki, azonban mióta a fronton elveszítette fél lábát, hadirokkantként az újoncok oktatását és vár parancsnokságát bízzák rá. Becsületes, egyszerű katonalélek, akinek dörgő hangja az egész várban hallatszik, és szavára minden ifjabb és idősebb katona ugrik.

Kékhágói Delon gyógyító

A legjobb jellemzést maga Rianna adja: “róla alapjában sem tudtam soha, mi járhat a fejében a vidám, barátkozós természetén túl.” Kortalan, gyönyörű és vonzó mágus, Erdon koronaherceg gyógyítója, testőre és barátja. A végsőkig hűséges hercegéhez. Amikor egyszer betemette őket egy lavina a fronton, Delon beleőszült, mire élve kijutottak. Ezért fiatal kora ellenére is hófehér haja egzotikus kinézetet kölcsönöz neki, amit gyógyítói hennája és extravagáns öltözködésével is hangsúlyoz. Titokzatos, de barátságossága miatt nem tűnik veszélyesnek, holott gátlástalan és igen laza erkölcsökkel rendelkezik. Mindemellett született kékvérű, egy délutáni teázás alkalmával szívesen cseveg a színek harmóniájáról vagy előkelő ínyencségekről, és ő király második számú bizalmasa, a királyi írnok kijelölt utódja.

Erdon herceg

Jelen pillanatban ő a koronaherceg, és a hadak parancsnoka. Legfőbb célja mielőbb befejezni a háborút. Egyenes, becsületes természetével nem fér össze az udvari intrika. Tehetséges hadvezér, azonban követi a bevett stratégiát, nem újít, holott az ellenség egyre erősebb. Harcedzett katona, aki tisztában van vele, hogy minden győzelem áldozattal jár, ugyanakkor épp ezért megfontolt, és igyekszik minimalizálni a veszteségeket. Szerelmi házasságban él forró-parti feleségével, Belladonnával, nemrég fiuk is született.

Nemesi családok:

Királyi család

Tagjai: Kilgram király és második felesége, Lisalinna. Illetve Erdon herceg és hitvese, Belladonna, és csecsemőkorú fiuk. Mindkét feleség a Forró-partokról származik, mert az ottani, erősebb csontozatú nők biztosan ki tudják hordani a mágusbabákat, és a királyság kereskedelmi kapcsolatait is erősítik a politikai házasságok a tengerentúli hercegségekkel. Az ifjabb hercegek közül egyenlőre csak Kartalt ismerjük név szerint, akinek van még négy öccse, közülük a legnagyobb tizenegy éves, a legkisebb három. Illetve öt éve tragikus körülmények között meghalt Szol herceg az előző trónörökös. A többi egykori legidősebb báty a hójárók elleni csatában esett el.

Öt ősnemesi család:

(Ők rendelkeznek a legnagyobb birtokokkal, kivéve a kegyvesztett Szépvölgyieket.)

Szépvölgyi

Zengőhegyi

Aranyhomoki

Ezüstparti

Mélytavi

A 47 nemesi családból az ismertek: 

(Földtulajdonnal rendelkeznek, vannak köztük mágusok és igétlenek is.)

Kékhágói (Delon)

Csergőpataki (Finona, illetve Rianna anyukájának nevelőszülei)

Jégszirti (lázadók, akiknek nevét tilos kiejteni)

Farkasföldi (Alej)

Kőhegyi

Mocsárvízi (Jerin)

Újnemesi családok: 

(Hősies tettért nemesi rangot, pénzjutalmat, pozíciót kaptak, de nincs földtulajdonuk)

Barbárölő (Orlan, Merlen, Ren, Ferro, Zaher)

Íjművész (Frellelon)

Pusztító (Amron)

Politikai rendszer

Minden politikai hatalom a középkori típusú nemesség és a király kezében összpontosul. Az uralkodó abszolút hatalommal rendelkezik, nem kell a nemeseknek semmit sem jóváhagynia, legfeljebb tanácsot adhatnak. A nemességet három osztályba lehet sorolni, vannak az ősi nemesek, akiknek a legnagyobb földjeik és a legnagyobb befolyásuk is van, utánuk következnek a nevükben földterületet viselő nemesek, majd a legújabban nemesi rangra emelt családok, akiknek a nevében inkább a háborúban tanúsított vitézségük tükröződik, nekik birtokuk sincs feltétlenül.

De ennél is fontosabb határvonal a nemességen belül, hogy ki mágus és ki nem. Az ősi nemesi családok közül egyedül a Szépvölgyiek nem voltak mágusok mindeddig. Mivel a szipolylázadás után vagyunk, ezért mágus csak férfi lehet. Így azoknak a nemesi családoknak, amelyekben nincs mágus (és ők a többség) a hivatalos örökbefogadás maradt az egyetlen lehetőség, hogy mégis mágiával rendelkező nemesi családdá váljanak.

Egyetlen fontosabb pozíció van, amit szigorúan csak ember tölthet be, ez pedig a királyi tanácsos posztja. A szipolylázadás előtt ez a Szépvölgyi családé volt, utánuk pedig Farkasföldi Alej szerezte meg. Ezt a törvényt azért hozták, hogy a mágiával nem rendelkező nemesi családok érdekeit is képviselje valaki. Ez is jól mutatja, mennyivel többet számítanak a mágusok az embereknél. Ez az ellentét a háború kitörése óta, amiben minden mágus hatalmas segítség, még jobban kiéleződött.

A gyógyítók, akik két évtizede bukkantak fel, egy külön zárt elitet alkotnak minden más mágus fölött, egyből a királyi család alatt állnak a kimondatlan ranglétrán. A kicsinyes politikai játszmáknál azonban sokkal jobban érdekli őket a háború megoldása. Nincsenek sokan, és nem számít náluk a származás, bárki közéjük tartozhat, még nemesnek sem kell lennie, ha le tudja tenni a gyógyítói vizsgát.

A királyi, avagy katonai tanács az a szűk kör, akikkel a király megvitatja az ország kérdéseit. Az ősi nemesek tartoznak ide (a Szépvölgyiek kivételével), Farkasföldi Alej királyi tanácsos és Abalon, aki a király gyógyítója és írnoka. De bejárása van ide Erdon koronahercegnek, illetve Delon gyógyítónak is.

Történelem

A királyság alapítása és a világ keletkezése mondai homályba veszik. Annyit tudni, hogy az alapító dinasztia tagjai bírják a trónt azóta is, illetve az öt ősi nemesi család szintén egyidős a birodalommal, és eredetileg nem voltak mágusok. Kezdetben Vulkántorok kietlen és terméketlen félsziget volt, amit a mágusok ereje virágoztatott föl az évszázadok alatt. Eredetileg békében éltek a környező népekkel, élénk kereskedelmet folytattak egymással, vegyes házasság is előfordult mindegyik társadalmi osztályban.

Nagyjából a szipolylázadással egyidőben kezdődött az ellenségeskedés, ami a mostani háborúba torkollt. A határon élő keverékeket kiirtották, és a félszigetet a szárazfölddel összekötő hegyvidék háborús övezetté változott. Azóta egyre kegyetlenebb és elkeseredettebb harc folyik a hójárók ellen, amelynek csak a királyi tanács tudja az okát. A nemesi és közrendű emberveszteség egyre jobban megviseli a birodalmat. Ezenfelül immár öt éve felhős az ég, ami mostanra az éhezés szélére sodorta a lakosság nagyrészét.

A szipolylázadás és hatása:

Amikor az előző király meghalt negyven évvel ezelőtt, akkor az öccsénél sokkalta tehetségesebb Pirra akart a trónra kerülni, azonban, mivel lánynak született, ezt sem Kilgram, sem a nemesség és a katonaság nem támogatta. A belháborúban két oldal alakult ki: Kilgram mellett állt a nemesség legnagyobb része és a katonaság. Pirra mellett álltak a szipolyok, vagyis a női mágusok, akik azonban nem voltak olyan jó harcosok, mint a férfiak, és néhány nemesi család. Végül a királypártiak győztek, Kilgram párharcban ősmágiával megölte nővérét, és apránként felszámolta az ellenállást. A kapituláló nemeseknek megígérte, hogy feleségeik életben és Vulkántorokban maradhatnak (e célból épült a Néma Vár) a mágiátlanítás után, ami minden életben maradt szipolyra várt. A többi fogságba esett szipolyt a Pirra-szigetre száműzték, ahonnan az élő tenger miatt még mágiával is képtelenek lettek volna megszökni. Tizennégy évvel később volt egy második hulláma is a lázadásnak, amit Jégszirti Jellana vezetett, aki túlélte az első lázadás utáni tisztogatást. Ő ismét összetoborozta a női mágusokat, megostromolta a Néma Várat, sokakat kiszabadított, aztán a Pirra-szigetről is megpróbálta kihozni az ottani szipolyokat, de az élő tenger elnyelte őt és társait. Halála után az ő hatására vezették be Farkasföldi Alej királyi tanácsos javaslatára, hogy jegyzőnek kell rögzítenie a lányok beleegyezését a gyümölcsoltásba.

Vallás

A világ keletkezését a Teremtés balladája beszéli el négyszázhúsz versszakban, de emellett szól a mágusok eredetéről is. Eszerint a Tűzisten beleszeretett a Földanyába, és hogy elérhesse, eltépte annak fátylát, vagyis felszakította a földfelszínt (innen a mágusok Krash! varázsszava, ami a fátyol elszakadását idézi), és szerelmeskedett vele. Magja a földre hullt, ez a lávakő, és ez került bele a mágusok testébe is, ahol a körömágyban koncentrálódik, ezért kell kupacba rendezni a körmöket varázsláskor. Mivel magja erre a vidékre hullott, ezért a mágusok csak Vulkántorokban tudnak varázsolni, a félszigettől távolodva folyamatosan vész el az erejük. De Tűzisten és a Földanya mellett tisztelik még az őselemeket is: a tűz és a föld mellett ilyen a víz és a szél. Hitük szerint a megholtakat a Tűzisten csarnokai fogadják be. Télen tartják a Folyóünnepet, ami egy háromnapos bálsorozat és utcabál.

Fogalmak

gyümölcsoltás: A mágusok joga arra, hogy bármilyen/gyermektelen vagy pártában maradt lánnyal együtt hálhatnak, legyen az nemes vagy közrendű, hajadon, vagy férjezett. Ehhez eredetileg nem kérték a lányok beleegyezését. Jégszirti Jellana volt az első, aki nyíltan hirdette a szerelem szabadságát, és ezzel halála után jelképpé vált a nép szemében. Ettől kezdve az anyák (vagy maguk a meggyalázott lányok a saját vérükkel) felfestették a közeli sziklára a havasi gyopárt, a Jégszirti család címernövényét néma tiltakozásként. Végül a király törvénybe iktatta, hogy jegyző rögzítse a lányok beleegyezését, ami nagyrészt megvédte a lányokat a mágusok túlkapásaitól. Továbbá az anya (akár van férje, akár nincs!) a mágusgyerek születésekor pénzt kap. Ezt szigorú törvények védik, sem az apa, sem a férj nem veheti el a nőtől a pénzt. Leánygyermek esetén kevesebbet kapnak, és a babát mágiátlanítva elviszik a Pirra-szigetre, fiú baba születésekor a felnevelési költséggel többet adnak az anyának, akinek kötelessége is felnevelnie a gyermeket. Később, ha a fiú átmegy a mágusvizsgán tizenkét évesen, akkor további aranyakat kap az anyja, majd később a zsold egy részét is hazaküldik a családnak a férfiak. A gyümölcsoltás a meddő asszonyoknak azért éri meg, mert a mágusok magja erősebb, így lehetőségük van megfoganni, akár ők, akár hites uruk a gyermekáldás akadálya. Előbbi esetben, ha a gyermek fiú, a nő megeshet, hogy belehal a szülésbe, míg ha szipoly fogan, akkor ő mintegy önvédelemből meggyógyítja az anyát, aki ezután, bár lányát elveszíti, mégis megszabadul a szégyentől, és gyermeket tud adni férjének. A pártában maradt lányok pedig egyészt a mágusgyerek után nekik járó aranyakból önállóan is meg tudnak élni, másrészt hirtelen jó partivá válnak, hiszen ennyi arany hozománynak is szép summa.

szipoly: Női mágus. Annyiban különböznek a férfiaktól, hogy jóval kisebb saját mágiával rendelkeznek, de ellophatják férfi mágusok erejét, akát teljesen is, amivel megölik az illetőt. Tudnak gyógyítani, és neveltetésük, beállítottságuk miatt inkább a békésebb elemekkel vannak jóban, nem a tűzzel, de legjobban szeretik kérni az élő természetet, nem pedig parancsolni neki.