Élménybeszámoló: "Az író asztalán", avagy milyen egy XXI. századi könyvtár

Meglepő eseményen voltunk Róbert Katival: egy hídavatón. :)

A gödöllői könyvtár tavasszal megkérdezte a fiatalokat, milyen ötletük van, hogyan lehetne berendezni a könyvtárat. A terveket összeírták, és mostanra valósult meg. Az eredmény elképesztő volt.

De ne szaladjunk ennyire előre... :)

Az ám egy gömb a kezemben :)
Kép: Prohászka Panna 

Szóval gyanútlan íróink egy októberi délután ellátogattak Az író asztalán témájú beszélgetésre, ahol kiderült, mit is tartunk az asztalon írás közben. Én amúgy azt hittem, sok számla, mindenféle oktatási terv, és egy halom írókkal kapcsolatos szupertitkos jegyzet lehet az asztalomon, de aztán megnéztem, és kiderült, van épeszű dolog is. (Mondjuk, nem csak az íróasztalnál, hanem az ebédlőben is szoktam dolgozni, mert modern anya nem zavarja gyerekeit a szobájukban, hanem jó hadvezérként elvágja a hűtő fel vezető utat. Így miközben a túrórudi felé tartanak, leülnek, és önként elmesélik a napi élményeiket. :))

Az asztalomon amúgy egy zöld notesz hevert, melybe az előadásaim kérdéseit írom fel. Egy díszes fémdoboz; ez Bódi Ildi, az Avana egykori elnökének ízlését dicséri, és a Preyer sci-fi pályázat második helyéért kaptam. Illetve ott csücsült a "gondolkozógömböm". Ez egy üveggolyó, amibe festéket fújtak virág alakban. A benne lapuló kreativitás és különlegesség kamaszként mindig kapaszkodót nyújtott, mert kissé fura kiscsaj voltam, örök idegen mindenhol. Ezt a három tárgyat vittem. Írós jegyzetem nincs, a regényeimet fejben dolgozom ki, úgy egyszerűbb.