A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 10., vasárnap

Milyen zenére írtam a Calderont?

A könyvfesztiválos live során kérték páran a zenelistámat. Alapvetően metált hallgatok, kivéve, ha dolgozom, mert akkor elektro swinget. Íráshoz viszont minden műfajból szeretek válogatni. 
Egy-egy szám végtelenített hallgatása segít, hogy azonnal abba a hangulatba kerüljek, és újra fel tudjam venni a szálat. Ilyenkor ezek annyira hozzákapcsolódnak a jelenethez, hogy ha évekkel később meghallom, újra a szemem előtt futnak a képsorok :)

A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik és a  Calderon, avagy felségárulásért bricsesz dukál könyvekhez is rengeteg zeném volt, viszont akkoriban még a spotify előtti időket írtuk, így a legtöbbet csak akkor ismerem fel, ha hallom. 
Amire emlékszem, mert a legtöbbet hallgatott zenék közé tartozott, azok ezek voltak:

Amikor Calderon "kavart" vagy a kedves család, akkor a Kárpátiától a Piszkos Fred szólt:



2015. október 28., szerda

Zenés melléklet a lovagos regényhez

Hamarosan megy a nyomdába az Apa, randizhatok egy lovaggal?, és ilyenkor búcsúként még berakom azokat, a számokat, melyek végtelenítve szóltak az írás alatt. Tudom, az olvasóknak még csak most jön a regény, de nekem most ért véget ez a kaland. Már nem változtathatok a szavakon, nem írhatom át a poénokat, nem törölhetek ki jeleneteket. Lezárult a lovagos korszak, és hamarosan más történet írásába kezdek.
De még utoljára beteszem ezeket a számokat. :)

Evanescence - Fallen 
Olyan erős hangulata van ennek a zenének... csatajelenetek alá kiváló volt :)


Zanzibár Álmodj tovább
Nagyon jó a szövege, imádtam minden sorát... :)




És persze a Liza, a rókatündér zenéje sem maradhatott ki a gonosz ellenség jelenetei alól:
Erik Sumo & Fox Fairies: Dance, dance, have a good time



2014. február 12., szerda

Zene, huncut E/1 és más hasonlók

A Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál egyik fő momentuma a kardtánc lett.
Írás közben nagyon bajban voltam az utolsó fejezetekkel, mert a kulcsjelenet pár éve kész volt a fejemben, és az Éhezők viadala nem lelőtte ugyanazt a poént?
Nincs mese, ilyenkor az embernek át kell dolgoznia a sztorit. A könyv vége előtt megakadtam, és nem tudtam, hogyan adjak új csúcspontot. Aztán meghallottam ezt a számot, és azonnal láttam magam előtt a táncoló báli forgatagot, Calderon harcát, és Taina táncát.
Nem tudom, mennyire sikerült átadni az erős érzelmeket, a dühöt, az erotikát papíron is, remélem, igen.


2014. január 10., péntek

Zenés poszt, avagy mire írtam a Scart


Az előbb véletlenül egy régi Nightwish számra kattintottam, és azonnal láttam magam előtt Lucy harcát. Azt a pillanatot, amikor bevágja a testét a titokszoba folyondárszerű energiarendszerébe, hogy a fájdalom kiszabadítsa az elméjét. Aztán rájöttem, hogy ja, tényleg, hát a Kinslayer szólt hajdan a fülem alatt, amikor írtam. Nem értettem a szöveget, inkább a hangulata kapott el. Gondoltam, hátha érdekes, melyik zene futott közben. Mindig zenére írok, egy számot végtelenítek, és úgy dolgozom.