A "magas irodalom a giccs fel halad" gondolatsor nyáron merült fel az Élet és Irodalom rovatában, és akkoriban eléggé fel is bosszantotta a szórakoztató irodalomban mozgó írókat és szerkesztőket. Már megint egy cikk, aminek másodlagos jelentése az, hogy értéktelen, amit a populáris irodalom csinál.
A diskurzus most ősszel is folytatódott. Nekem egy ideig mulatságosnak érződött ez a téma, de most már azt látom, hogy a szépirodalmi közegben sokaknál információhiány van, nem értik a szórakoztató irodalom alapvető működését, létének okát, gondolkozásmódját. Ez nem a széppróza szolgálólánya, hanem egy önálló irodalmi terület, amit most már a XXI. században lassan meg kéne érteni. Így tollat ragadtam, és írtam egy hosszabb cikket, ami meg is jelent pénteken. Akit érdekel a téma, itt el lehet olvasni.
Az egy szakmán belüli különböző területek akkor működnek jól, ha nem mindenki a saját kis buborékjában mozog, hanem kommunikál másokkal, mert így adódik össze a sokféle nézőpont, és emeli a tudás szintjét. Minden, ami bezárul, az megreked.
