Mostanság nagy a csend körülöttem, de hát igazából nem hír, ha egy író ír, általában úgy zajlik, hogy betűk kerülnek egymás után, és semmi izgalmas, csak jó sorba kell tenni őket :D Nagyon szeretek tópartok mellett írni, és most több helyen is volt rá alkalmam, ami sokban segítette a történetet.
Idén két Vágymágus könyvet szeretnék a polcokra juttatni. Az egyik a novelláskötet ősszel, a másik a negyedik, befejező rész télen.
A novellákat az elmúlt évek alatt írtam a Patreonra. Most abból születik egy válogatás, és írtam hozzá újabbakat is. Kicsit tűnődöm, hogy legyen-e valami egyedi címe a kötetnek, vagy elegánsan a "Novellák" nevet viselje, hogy egyértelmű legyen, ez nem regény :)
A történetek között vannak múltbeli események, mint amikor Alean gróf találkozik a Illarával (ikrek anyukája), vagy amikor rájön, hogy a lánya szipoly. Nagyon szeretem a fiatal és még bizonytalanabb Delont, és a lelkesen szaladgáló 17 éves Erdon herceget, aki csótányt tesz Udin nyakába, és aki egyszerű gondolkozásával olyan stratégiai megoldást javasol, ami egy évvel később megmenti Vulkántorok népét. Felbukkan Szol herceg is körülöttük, aki kevésbé van idealizálva, mint Kartal emlékeiben, és aki bár hibázik, azért jó ember.
Láthatjuk Lidérc mit gondol Riannáról az első találkozáskor, vagy az első csók során, amikor valójában szegény Roant csókolta meg. Lidérc világszemléletében akad pár komorabb szál, de Rianan elevensége gyógyítani képes a hiányokat.
De a legnagyobb kedvencem maga Roan. Tudom, hogy őt sok olvasó nem kedveli, de Riana igazából nem ismeri az öccsét, egy felszínt lát, és így csak erről tud mesélni. Számos eseményt nem is sejt a háttérben, nem tudja, hányszor múlt a sorsa az öccse eszén és ügyességén. A novellákból megtudjuk, miért nem volt hajlandó a tesó ruhát cserélni, vagy mi történt valójában a Folyóünnepen, ahol emberek hulltak, és csókok csattantak, nem mindig a megfelelő személyek között :P
Most még nyár van, pilledten keresgélnek a gólyák, és a gályáznak a szerkesztők, korrektorok, hogy aztán ősszel könyv születhessen mindebből :)
(És a mindenhol jelenlevő Szivárgó sötétség-szál is megjelenik lelki szemeim előtt...)
VálaszTörlésHisz tudom, ez egy Vágymágusok helyzetjelentés, de ilyen kezdettel: „Mostanság nagy a csend körülöttem...". Ebből egy lelkes Szivárgó sötétség-rajongó első gondolata a Scar fülszövegéből a „Don körül nagy a csend" idézet. :D Legalábbis bennem biztosan ez merült fel.
És na jó, persze nemcsak Szivárgó sötétség-rajongó vagyok, hanem lényegében On Sai-rajongó (és nagyon lelkes ajánlója is, lassan a mély barátaim körében mindenkit meggyőztem már egyik-másik sorozat olvasásáról). Minden könyvet többször olvastam (a Támadnak a betűk kötetet is, hát biztosra kellett menni, hogy a kis unokatesó "biztosan jó könyvet kap-e karácsonyra", nagy önfeláldozás volt részemről :D), szóval bármit örömmel veszek majd Tőled a kezembe.
És nem akarok semmi negatív érzelmet kelteni a kedves íróban, hisz a Vágymágusok nagyon-nagyon remek sorozat. Meg a Calderon. A Támadnak a betűk is. De azért kicsit aggódom a Szivárgó sötétség szereplőiért, szóval remélem, előbb-utóbb viszontláthatjuk majd őket is.😇
Jó írást, kellemes napokat, minden szépet és jót, és hűségesen várom az összes könyvet, ami elém kerül. :D
(Most olvasom újra sokadjára a Szivárgó sötétséget, és huh, ki kellett magamból adni a mély imádatot. Az a sorozat egyszerűen elmondhatatlanul jó és elgondolkodtató.)
De jó, örülök, hogy elgondolkoztatott. Nagyon szerettem írni, és mindenképp folytatom is, ez egy olyan sztori, ami hozzám is nagyon közel áll.
TörlésKöszönöm a lelkesedést, és azt is, hogy behúzol másokat is a könyvek világába. A közös élmény a legjobb élmény :)