Calderon-2, avagy kívánj, mint a mesében

 A Calderon folytatása még olyan szakaszban van, hogy ki tudok bontani benne bármit, amit kértek. Most kívánhattok, hátha az írástechnikai jótündér is hallja, és varázspálcájával besegít. Óhatatlanul többet tudok a világról és a szereplőkről, beleértve az Illatos bolygó autonómia törekvését, Taina kimonóinak politikai problémáját, vagy ki ölte meg Marát, csak ezek nem jelentek meg az első könyvben.

Azt már láttam a netes visszajelzésekből, hogy sokan kíváncsiak a nagy Házakra. Ezekről majd bővebben is szó esik, felbukkannak a regényben és persze mindenki kavar, elvégre azért nemesek. Sok dolgot megtudunk a harminc évvel korábbi Sexert-lázadásról is.

Játék

Épp folyamatban egy játék a Facebook oldalamon. Akinek nincs meg a Calderon, most megnyerheti. Némi Rejtő-szerelem, vagy vicces kedv kell hozzá. :)
Naponta lehet játszani, egészen február 20. este 8-ig.
Jó szórakozást! :)

Részletek itt.

Első mondatok

Jártamban-keltemben nézegetem a blogokat, és nagyon érdekes volt Fanniék hármas bejegyzése az első mondatokról.
Régen sokat gondolkoztam ezen, és egy időben vadásztam az igazán jó felütéseket. Eltűnődtem rajta, melyik működik és miért. Azt is észrevettem, hogy a kedvenc szerzőimnek nem egy mondat kell ehhez, hanem egy fél oldal.

Most beletúrtam az írásaimba, és jól szórakoztam az indításokon.
"A budapesti utcák bűze elviselhetővé szelídült, mióta a vérfarkasok rendszeresen széttépték az útra szaró orkokat." Igen, ez is egyfajta problémamegoldás.

Egyszer azért írtam meg egy novellát, mert volt egy jó nyitásom, és én se tudtam, mi lesz belőle, csak a veszteség volt a téma, és két mondat ugrott be. "Péntek este volt, így hát felvágtam az ereimet. Olyan szokássá vált ez, mint a WC fedél lehajtása vagy a papucs az ágy mellett." 
Úgy örültem ennek a két mondatnak, hogy napokig ezt morzsolgattam, mint verbális rózsafüzért. Amikor leültem írni, kivételesen fogalmam se volt róla, mi lesz, ki akar öngyilkos lenni, és miért, aztán a szereplő elmesélte az életét.Ma is látom a vércseppeket a csapban, ha a főhősre gondolok.

Új novellám a Galaktikában

Hétfőtől már kapható az újságárusoknál a februári Galaktika. Ez a 275. szám, és egyben az újraindult Galaktika 100. száma.
A lapban megjelent a Termékvisszahívás novellám. Ez most nem társadalmi vagy vallási sci-fi, hanem simán egy nap története.

Ez az eleje:

"Szilárd álmosan bámult ki az ablakon. Az Andrássy úton szállingózó hóesést nézte, és a lemerülő akkumulátorú, szakadatlan csengető Mikulást, mely így, januárban csak foszlott ingerültséget keltett a zimankós reggelen összehúzott kabáttal siető járókelőkben. A robot feje fölött még színes lámpafüzérek villóztak, sárga, piros, zöld, az örök színek, körülölelve a hatalmas reklámtáblát, legyen neked is Edwardod, saját vámpírt minden lánynak, de a karácsonyi örömöknek már hűlt helyük volt, a kukákból kilógtak a csorba játékok, és a holofák három zöld golyója, mely megrepedve már nem biztosította a térhatást.