2015. június 9., kedd

Könyvheti élmények

A Könyvhét nem csak az olvasók nagy találkozási helye, de az íróké is. Jó látni a régi arcokat, barátokat és vitapartnereket egyaránt. :) Ígértem egy igazán részletes beszámolót, hát csapjunk a lecsóba...:)

Idén péntek délután és szombaton jártam a Vörösmarty téren. Pénteken - hatalmas szerencsével - rögtön Grettybe futottam bele, aki Olaszországból libbent át, és mostanság épp keveset blogol, de annál pergőbb a valós élete. Hatalmas öröm volt látni, vannak emberek, akiket egyetlen találkozás után is régi barátnak érez az ember. Ott folytattuk az Élet megvitatását, ahol abbahagytuk kb másfél éve.
Közben várakoztunk Moskát Anita pódiumos beszélgetésére. Megjelent a Horgonyhely, és ennek kapcsán előbb felolvasás zajlott, majd Anitát kérdezgették másodmagával. Érdekes volt, hogy ki mennyre mást lát ebben az írásban, nekem nem a szülés/női identitás/önnön test témaköre maradt meg emléknek olvasás után, hanem a mérhetetlen szabadságvágy, és a tudás iránti vágy.
Utána Grettyvel még beültünk enni, majd csatlakoztam Nitáékhoz, akik átmentek a molyos sci-fis sörözésre.


A Könyvhét bevett eseménye az aktuális balhé a Zsoldos Péter-díj körül. Nem hittem volna, hogy újabb csavarral lehet gazdagítani, de sikerült. :) Sok blogger kérdezgette is, hogy mi a halál megy a scifiseknél... Röviden a lényeg külsősöknek: van egy generációs probléma és ezzel egy szakmai ellentét is az új hullámos sci-fisek és a régi motorosok között. Eddig nem kértek fel a zsűribe fiatal értékelőt, most viszont igen, csak éppen a fogadtatás kissé más lett, nem éppen öröm. A Fb-re is kikerült ez a gondolatsor, ott már más baráti kör is megszólalt. (Apropó, ha egy scifis olvassa ezeket a sorokat... Más egy csoport külső észlelése, mint a belső valósága. Vagyis attól, hogy emberek együtt söröznek, még nem biztos, hogy adott szervezetek tagjai, vagy akár azonosulnak azok irányelveivel. Így az olyan mondatok, hogy "...mert az sfmagos Acélpatkány azt mondta" vagy  "... az avanások azt gondolják, mert Gál Józsi ezt és ezt írta..."  kívülről viccesen festenek, hiszen ezek az emberek nem tagjai az adott csoportoknak. Csak mondom.)
Lehet, tényleg kéne egy hosszabb Zsp-s bejegyzést írnom, mert asszem nagyon másként látom, mint sokan, hiszen belülről is akad tapasztalatom, három évig koordináltam a díjat, meg pár hónapig avanás alelnök voltam. De mellette én is a későbbi generációba tartozom, soha nem értettem egyet a zsűrizési elvekkel, évekig a zsűri módosítását támogattam, aztán utóbbi időben három könyvemet nem neveztem. Szóval egyes elemekkel mind a két oldalon egyetértek, más dolgokkal viszont nem... 
No, de elkanyarodtam, vissza a témához! :)

A molyos sörözés amúgy nagyon jó volt, Csurgó Csaba első benyomásként lenyúlta a szendvicsemet, Moszat jól szórakoztatott, Nihilt élmény volt élőben megismerni, Fummie hozta a formáját. Moskát Anitával rögtön dedikáltattam is a könyvét, Petamással meg egy másik dedikálást egyeztettünk. Később terápiás körré rendeződött a csapat, hogy megvitassuk a ZSP-t, és Takács Gábor, Acélpatkány is csatlakozott (a felkért zsűritag, aki körül épp forrt az ügy), és elmondta a saját szemszögét.
A nagy zsp-s megbeszélés közepette már csak az utolsó vonatot értem el. Éjjeli kalandként húsz percet állt a semmiben, és közben kamaszok azzal szórakoztatták a népet, hogy fekvőtámaszt nyomtak és selfie-ztek, meg szerencsétlenek üres kenyeret ettek, én közben egy frissen vett pszichós könyvet lapozgattam. Végül hajnali kettőre bejutottam az ágyamba.

Másnap reggel gyorsan válaszoltam az Aranymosás oldalon a kérdésekre. Kissé lehangoltak ott az írók, mert fele annyi kézirat jutott át az első szűrőn, mint a korábbi években. De most nem értem rá elemezgetni, még amúgy is el kell olvasnom a bejutott írásokat, így csak megígértem egy hosszabb főszerkesztői cikket az okokról, aztán húztam a vonathoz.
A Hősök terén kezdtem 11 órakor; a Párbeszéd kurzusnak most lett vége, és ilyenkor mindig tartok egy zárótalit. Besétáltunk a Városligetbe, és a Főzdefeszt gyümölcsös söreit kóstolgatva megvitattuk a létet és persze az írós dolgokat. Nagyon szeretek kreatív emberek között lenni, akikbe nem sok szabálytisztelet szorult... míg más látogató a napra tett, glédába állított padokra ült, az írósulisok ösztönösen átpakolták az árnyékba. :)
Kettőkor megjöttek az összevont írósulis csoport tagjai. Még így se voltunk sokan, ez a hétvége a gyerekeseknek nagyon zűrösen alakult, de azért voltak, akik az ország másik feléből eljöttek. Itt is beszélgettünk a díjakról, a zsp tőlük távolabb áll érdeklődésben, inkább a fantasy díj problémái jöttek elő. Aztán a dramaturgiai kurzus került szóba. Eddig nem oktattam dramaturgiát, de immáron kész a tananyag, így szeptembertől indul a dolog. Először csak élő talis csoportot merek, hogy lássam, hol homályos, mit kell módosítani, de utána majd mehet az online oktatás is.

Négy körül átmentünk a Vörösmarty térre, ahol rengeteg ismerős dedikált. Húszpercenként megkaptam a kérdést, én hánykor fogok, de idén nem akartam, ismerem magam, tudom, mikor vagyok épp antiszoc író. Azért akadt olyan szemfüles olvasó, aki egy kis zugdedikálásra elkapott. :) Találkoztam a Könyvekkel a gyermekekért megálmodójával, Jakab Robival. Az elején segítettem, az első licitálásra bocsátott könyv az enyém volt, de aztán nem tudtam követni, hogyan alakult az élet arrafelé. Örülök, hogy megy a szekér. (Menjetek, licitáljatok, ez itt a reklám helye... :))


Hidy Matyival, az avanás elnökkel is beszéltem, érdekes volt a zsp sztori másik szemszöge. A srác azon kevesek között van, akit jó szervezőnek tartok a hazai irodalmi életben. Remélem, nem veszti el a kedvét a megörökölt zsp-s balhék miatt. Összefutottam Galgóczy Mónival és az Ekultura.hu csapatával is, kicsit leültünk dumálni. Nagyon jó ez az oldal, egyik kedvencem, a youtube-os élő riportjaikat is szeretem, most is kamerával rohangáltak a dögmelegben. Érdemes megnézni az interjúkat. Pár pillanatra feltűnt Wordslinger, meg akartam kérdezni a provokatív, kiadókról szóló cikkeinek lett-e utóélete, de aztán elsodródtunk egymástól.
Aztán átlibbentem a Könyvmolyképzőhöz is, megnézni az íróimat, meg pár szót váltottunk Edittel a Könyvmolyképző westendes boltvezetőjével, aki nagyon örült a forgalomnak, már csak egy jó kávé hiányzott az életéből. Az álmokat valóra kell váltani, így eshetett, hogy nyeretlen kétévesként Fummie-val azt szajkóztuk, rövid kávé, tejjel, cukor nélkül... és lépésenként beleakadtunk ismerősökbe, akik hülyének néztek. :)
Közben Fummie elmesélte, hogy teljesítették a mekis projektet. Aki követte az elmúlt hetekben az askon a Blogturnés flémeket, az tudja, a mekis troll immáron szimbólum lett..:P (Mint író annyit mondanék, az én könyveimet bármikor lehet szidni gyorséttermekben, csak előbb nyeljétek le a falatot, mert különben a Ferrero Elegancia Alakulat körömreszelés általi halálban részesít.)
Az este már összemosódik, nagyon örültem Meiszner Krisztának és Gaura Áginak, Okváth Anna édes mosolyát egyszer meg kéne írnom. A kollégákkal is beszéltünk, megint nagy öröm lesz a KMK-nál, úgyhogy zajlik az élet, hamarosan egy sajtóközleményből kiderül, hogyan. Plusz dolog, hogy szervezzük apránként a westendes boltba a programokat, az Ifjúsági kurzus előadásai már ott lesznek, de író-olvasó talik is várhatók.
Amikor csendesült a tömeg, Makitrával is leültünk beszélgetni, rég találkoztunk, jó volt pár szót váltani. A kollégák rögvest odaosontak, ha más ülök, és dedikáltattak velem pár exkluzív példányt, amit megvehetnek másnap az olvasók.

 Utána át akartam menni a Fumaxosokhoz, de valahogy elkezdtünk csevegni Deszyékkel, és egész érdekes lélektani beszélgetés kerekedett belőle.
Közben a tér közepén a sötétben már gyülekeztek az árnyak... oké, a molyosok és sci-fisek, és itt-ott még a zsp balhé volt a téma, amit kezdtem kicsit unni. Megnéztem, hogy acélpatkány, és Anita túlélte-e a napot, majd ellibbentem haza. Az utolsó vonatra még feltett az egyik sci-fis, aki antikváriumokban könyveket szokott vadászni nekem. Próbáltam ébren maradni, de sajna, egy kiskorú sem fekvőtámaszozott és viháncolt, szörnyűek ezek a mai fiatalok! :) 

Nagyszerű napok voltak, köszönöm a sok találkozást, beszélgetést! :) Remélem, minden igényt kielégítettem a beszámolóval, főleg, hogy két körmöm is letört közben, de hát mindent a grafománia nevében. :)
Találkozzunk jövőre is! :)

        

5 megjegyzés:

  1. Kár, hogy nem futottunk össze :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kerestelek, de sajna később értem oda, és akkor már nem láttalak.
      De majd a legközelebbi dedikálásodon/könyvbemutatón tuti ott leszek, sőt, remélem, én tartom... :D

      Törlés
  2. Ááááá... bocsi, két ember van, akinek állandóan elírom, a másik az egyik írónk. :D :D
    Mindjárt javítom.

    VálaszTörlés
  3. Most már sose felejtjük el, hogy rövid kávé tejjel, cukor nélkül. :D

    VálaszTörlés