Évértékelő

Meglepően alakult az idei év. Íróként zuhanórepülésbe kerültem, de egy csomó ember épp most, épp itt, épp velem akart valamit csinálni, és ebből meglepő és nagyszerű dolgok születtek. :)

Rögtön év elején ért az első nagy öröm, elkészült a Calderon angol fordítása. Örök hálám Katona Ildi kiadóvezetőnek, és Mórocz Dani fordítónak! Újszerű, bizsergető érzés volt angolul is röhögni a poénokon. :D

On Sai poharak, táskák

Nem sokkal később megkerestek a StoryShoposok, Niki és Móci, hogy mit szólnék vicces idézetekhez és On Sai termékekhez? Naná, hogy lelkesen bólogattam, így aztán születtek bögrék, pólók, táskák, és egyre népszerűbbek. :)

On Sai dedikál

Közben számos interjú készült, és meghívtak beszélgetésekre is, pl íróként a TimePass Meetupra és a Hungaroconra, szerkesztőként pedig az Ekultura Estre. Mind nagy megtiszteltetés volt, és nagyon élveztem :)

Dedikáltam számos nagyobb könyves fesztiválon, eseményen.

Folytatódott az Előadás íróknak sorozat is, ahol nem csak írós, de pszichológiai témákat is fejtegettem, örültem a sok érdeklődőnek. (Akit érdekelne az előadások, feliratkozhat az on-sai-események értesítőre.)

Tavaszra már gyanús lett, hogy az Apa, randizhatok egy lovaggal? könyvemet egymásnak ajánlják az emberek. Hónapokon át fent volt a kiadó TOP10 eladási listáján, majd a Könyvfesztiválon a kétórás dedikálási idő sem lett elég, pedig azt hittem, Tavi Katával kávézgatunk majd a végén. A lovagos könyv aztán 8 hónap alatt utánnyomást ért meg. Köszönöm szépen minden kedves Olvasónak! :)

Utánnyomásra várva :)

Míg a külső dolgok ennyire jól alakultak, a háttérben egyre nagyobb írós gondjaim voltak. 

Minden írásomnál szétesett a fókusz. Ilyen évem még életemben nem volt. Nem a szöveg stílusával, a karakterek milyenségével volt gondom, hanem egyszerűen elcsúszott a koncepció.

Ilyen volt az Artúros kötet, az Artúros kisregény, a mesekönyv, az írós könyv (oké, itt megvilágosodtam, és elkezdtem átvariálni, majd nem fejeztem be)

Már épp azon tűnődtem, mi a frász van, elfelejtettem írni? Aztán nagy megdöbbenésemre a kiadó sorozatírói egymás után jöttek, hogy nem nincs kész a kézirat, valahogy nem megy, valami rossz... Mintha a levegőben lenne ez a szétesés... 

On Sai és Manni

Ha gondom van, mindig magamra csukom az ajtót. Mint sérült állatnak a bokor alatt, nekem is idő kell. A netes kommunikációm az írásról, a könyvekről őszre szinte teljesen megszűnt. Ám szeretetével, hatalmas szívével megjelent Manni, és a szülinapomra megalakult a Galaktikus Fanklub, ahol a könyvszereplők magukról mesélhetnek, izgalmas játékok, kedves idézetes képekkel életre kelnek Calderon, Kósza, és a többiek. :) <3

Idén egy Szivárgó sötétséges történet se jelenik meg, ha nincs az On Sai szupertitkos vinyós csoport. Örök hálám, amiért a lelkesedéssel segítettétek az írást, minden részletnél ment az eszmecsere, a várakozás, és így elkészült a Szürke szobák. 

Hálám hatalmas Katona Ildi, a kiadóvezető felé, aki megnézte, és megjelentette, így Késes és Scar párharca megvalósulhatott a lapokon is. :)

Nyár óta már született pár értékelés a molyon is, úgy láttam, sokan szerették az izgalmas, pergő cselekményt. 

Molyos vélemények

Másik nagy öröm a novelláskötet megszületése volt.

Évek óta tűnődtem rajta, terveztem, hogy kellene egy ilyen válogatás. Minden novella egy-egy szavakba zárt világ, kaland, álom, meglepetés... ezeket jelentette nekem. 

Itt is Katona Ildi volt az, aki felpörgette a projektet, bekérte, megszerkesztette. Hálásan köszönöm Neki, hogy kézbe veszi a dolgokat, amikor életképtelenné válok... inspirál, segít, támogat, kihozza belőlem a legjobbat... :)

És azt is köszönöm, hogy László Mayát felkérte. Maya tehetsége, művészi látásmódja sokat hozzátett az Esővágy kötethez.

Ha visszanézek erre az évre, azt látom, rengeteg ember szeret, mellettem van, figyel. Álmokat álmodik, amikor nekem épp szétfoszló szivárványaim vannak, lendületet ad, amikor én vergődök.

Mit mondhatnék?

Köszönöm.

Áldott, örömteli 2017-et mindnyájatoknak! :)