2017. december 21., csütörtök

Csillagszóró Könyvkarácsony - élmények

Most is elfelejtettem fényképezni
de becsszó, tök úgy festek,
mint a Könyvhéten.
Az egyetlen újdonság a könyvem :)
Hétvégén volt a Könyvmolyképző Kiadó karácsonyi rendezvénye a Nyugati téren álló Alexandrában. Nagyon jó látvány ennyi könyv egy helyen, és felidéz pár szép emléket (itt vettem át életem első díját, amikor még cuki fiatal író voltam :))

Kicsit nehezen bontom szét, hogy mi volt a rendezvényen élmény csak nekem, meg esetleg mi lehet másnak is. Feledhetetlen percek voltak, amikor előtte való nap vizet lapátolhattam a fürdőszobából, az meg a kollégáknak, hogy elromlott a nyomda kötészeti gépe, és ott álltak azzal a nyomdászok, hogy pucér sok könyv, nincs rajta borító. Nomen est omen... A siker tintája jött le utoljára épen ama gépekről, szóval mázlista egy könyvem van, bár kissé gyanús a kicsike, vajon milyen témák lehettek benne, amitől még a gép is kiakadt...
Hát, így indult a szombat reggel, amikor némi sütikipakolással, hangosítás-ellenőrzéssel megkezdődött a rendezvény. Vérzett a szívem, hogy a kávézó még nem működik, de sebaj, úgy is be szeretnék ott indítani egy könyvmolyképzős találkozós helyet, és majd leteszteljük akkor a kávét.

A könyvbemutatókról sokat nem írnék, erről inkább meséljenek az írók. Jókat mondtak, sehol nem volt fennakadás, kizökkenés, és ha izgultak is, nem látszott :) Nagyon örültem, hogy ennyien eljöttek, köztük a régi írósulisokat, az isteni pöttyöst (Apolló tintafoltjai) is nagy öröm volt látni; őket amúgy két perc alatt ki lehetett szúrni a vidám kuncogások alapján. 

Idén csak két beszélgetést vezettem le, a Hard Selection témát Bellone és Bakti Viktor könyvével, és az antológiát. A többinél a három moderátor serénykedett, Róbert Kati, Kozma Réka és Deszy, köszönet nekik a nagyon jó kérdésekért, élvezet volt hallgatni.
Az Érints meg! antológia nagy esemény volt, nem csak azért, mert a kiadó életében az első novellapályázat és első antológia, hanem mert a Pódium tömve volt az érdeklődőkkel. A könyvesbolt bajba is került, elfogytak a könyvek, a végén a Pódium díszítését is leszedték a vevőknek.
Szenczi Ildi blogger rögtön be is szerezte a kötetet, és már kész az első bejegyzése róla.

A saját könyvbemutatóm is izgalmasan alakult, elég fáradt voltam agyilag, így néha sejtelmem sem volt, mit beszélek, de szerintem nem buktam le. :) Kicsit amúgy izgulok a könyv kapcsán, hogyan válik be ez a lapozgatós dolog. 
Maga a könyv gyönyörű lett, látszik, hogy a tördelő Gerencsér Gábor nagyon szerette, ezek a kis tollak benne, és füzetlapok mind az ő ötletei voltak. Kolozs Kitti borítója is egyedi lett, és annyira jók a dombornyomásos részek a steampunk tollon. Ja, és a tintafoltokon megmarad ám az ujjlenyomat, úgyhogy gyilkosság előtt ne fogdossátok :)

Nagy örömöt okoztak a személyes találkozások is, bár sokszor nem jutottunk tovább öt mondatnál. Külön köszönöm Kitti, Vic, Kati és Orsi meglepetését és kedves ajándékait. Jól esett, hogy gondoltatok rám, csajszik :) És az is jól esett, hogy ilyen sokan eljöttetek a könyvbemutatóra, segítettetek útjára indítani A siker tintáját :)

Nekem a kétnapos rendezvény után sem ért véget az este, leültünk a kiadóvezetővel a jövő évi terveket egyeztetni. Izgalmas dolgok jönnek. De tudjátok, mit? Nem árulom el :P

Köszönöm az íróknak, moderátoroknak, és az Alexandra Könyvesház figyelmes munkatársainak, hogy az idei Csillagszóró ilyen nagyszerűen zajlott. És köszönöm szépen mindenkinek, aki ott volt a könyvbemutatókon. 
Találkozzunk jövőre ugyanitt :)





4 megjegyzés:

  1. A siker tintája nekem bejött. Az hogy mennyire segítenek a tanácsok az írásban, majd meglátjuk, de a kis színeseken átütött az On Sai-faktor, úgyhogy megérte megvenni. Azért egy mondat megragadt bennem: író az lesz, aki ír.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a lényeg ebben a mondatban rejlik... :)
      Örük, hogy tetszett. Én is élveztem az írását :)

      Törlés
  2. Nekem is bejött a lapozgatós, bár egyszerre három helyen tartom az ujjam, hogy oda is mindjárt... Több aha élmény, plusz szórakoztató olvasni, már most többször visszaolvastam bizonyos részeket megerősítésnek. Azóta a motivációs mottóm: A regényíráshoz nem kell ihlet. :D (Elég, ha nekiül az ember. És ez így van! :))Köszönöm :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sok könyvjelző kell, úgy egyszerűbb :) (De amúgy visszatérnek, egymásba ágaznak az utak, szóval nyugodtan kalandozz egy adott irányba :))
      Örülök, hogy tetszett, és remélem, sikerül befejezni a regényt!

      Törlés