2018. május 3., csütörtök

Sorok mögött: Kalandozások zsánerek között

Mostani írós körblogolásunkban arról mesélünk, merre jártunk, milyen zsánereket próbáltunk ki.

Az írást nálam rengeteg szóbeli mesélés előzte meg. Kiskamaszként azzal szórakoztattam az öcsémet, hogyan lehet vígjátékként, vagy épp krimiként elmondani a Piroskát, a Hófehérkét, és a csajosabb meséket.
Később is vevő voltam a hülyeségre, szép emlékeim vannak arról, hogy éjjelente kísértetsztorikkal ijesztgetem a többieket a táborokban. Az érzés, amikor megdermed a levegő, lélegzetvisszafojtva figyelnek... ah, hát az utolérhetetlen...:D


Az első befejezett írások 16 éves koromból származnak, és vígjátékok voltak. (Igen, tök szűz voltam irodalmilag, senki sem szólt, hogy színdarabot csak komoly felnőttek írnak.)
Összedobtam verseket, pár lélektani novellát is, de főként regényekben gondolkoztam. A probléma az volt, hogy  faltam a szépirodalmat és a fantasztikumot egyaránt, így kapásból láttam, mennyire szarul írok. :D
Mivel volt önkritikám, le is raktam a tollat.


Felnőttként viszont annyira feszítettek történetek, hogy újra írtam. Mivel nem különült el a fejemben, hogy ez most ilyen zsáner, az meg amolyan, hanem bármit elolvastam, így írásban is teljesen természetesen nyúltam minden témához. (Bevallom, nekem kicsit ijesztő is, amikor valaki azt mondja, csak YA-t, csak krimit, csak szépirodalmat olvas. Az olyan, mintha szűk dobozba zárná a világot.) 

Íróként írtam:

Mesét:
Imádok mesélni, az első pályázatomon is mesével nyertem. A szunnyadó vulkánon innen és túl volt ez, ahol a királylány elkalapálja a cipőjével a sárkányölő szépfiút, majd belezúg a ronda, komoly, de jó uralkodó bátyusba, aki persze buta libának tartja, mígnem együtt megmentik a népet.
A mesék szinte könyörögnek azért is, hogy fantasy sztorik lehessenek. A 77 magyar népmeséből Ribike története kis metamorfózissal a Sose szólj be varázslónak! sztorivá vált (Esővágy kötet). 
Akad a fiókban önálló gyerekkönyvem is, még Botond fiamnak írtam, csak mire elkészült, nagy lett hozzá. Most írhatok neki valami újat, ezek a mai fiatalok szörnyűek...:)

Sci-fit: 
Imádok világokat építeni, és jópofa az intellektuális kihívás is, ami ezzel jár. Eleinte nehéz volt túlíró regényíróként ötletnovellákig lemenni, ez a hossz teljesen más írói módszert követelt, de sikerült, és nagyon élveztem. Nagyon szeretem a jövőbeli technikai apróságokat, és a társadalomkritikát. Megjelent pár ilyen novellám, de már évek óta nem írok sf-t, egyszerűen mert nem szeretnék részt venni a hazai sf élet balhéiban, amibe ilyenkor óhatatlanul belekerül az ember.

Fantasyt: 
A humoros fantasyt nagyon kedvelem, megjelent pár ilyen novellám. Valahogy a fantasy nekem a meséhez áll közel, így nem tudok komolyabb mondanivalót beletenni, mindig elhülyéskedem. 
Persze, azért akad a gépemen komoly, Hard Selection-sorozatba való regény félkészen. A második fejezetben már nyúzás is van. Be kéne fejezni a könyvet, csak még nem döntöttem el, hogy a végére mindenki meghaljon-e, vagy valaki megússza. 

Lélektani írásokat:
Ha van egy első sorom, és nem figyelek oda, azonnal kilyukadok valami brutálisnál. Néha azon tűnődöm, hogy a tudatalattim egy kupleráj, és jobb is, ha nem jön fel onnan semmi. Bocs, Freud, én az elfojtások híve vagyok. :P Azért néha remélem, hogy a jungi kollektív tudattalan igaz, és akkor nem az én kuplerájom mindez, hanem másé, csak merítek belőle. A remény hal meg utoljára. :P

Vallási írást:
Kis kamasz ateista lelkemnek a katolicizmussal való találkozása felért egy kamionnal való frontális ütközéssel. Egy teljes regénysorozat kell, hogy kiheverjem ezt a sokkot.
Tök érdekes, de a regényekben szereplő témák előképe megjelent a fiókban heverő novelláimban. Van egy-két meredek és érthetetlen sztori is köztük, én se értem, minek írom le őket, de majd öreg napjaimban esős délutánokon elmerengek fölöttük, hátha rájövök.

Erotikus regényt:
Erre állati büszke vagyok, igaz, csak egy fél regény van meg belőle. Általában az írók nyelvi szintje lesüllyed aktusok leírása közben, de szerintem sikerült kreatívan megoldani, és ami fő, nagyon vicces volt a megírása. Állítólag jó is lett, a neten kiment részleteket sokan szerették. Azért a könyvkiadás eme ágába nem tervezek betörni :)

Krimit:
Ez mostanság nagyon vonz. Szóban esti meseként meséltem krimis sztorit. Felnőtteknek meg vannak pszichológiai krimis jegyzeteim, de ezek csak kísérletezések, még nem ástam bele magam rendesen. Majd a YA után az lesz a következő kísérleti terep. (Vicces, de ha most magammal találkoznék kezdő íróként, akkor az infoadagolási technika miatt azt javasolnám, próbálja ki a krimit.)

YA-t:
A jelenlegi kis kedvenc a young adult. Ez ugyan korcsoport, nem zsáner, de azért a romantikus ágnak vannak mesélési szabályai. A lovagos könyvem után szeretnék egy angyalos-démonos sztorit is, az Érints meg! antológiában lévő szereplőmmel, a laza, rasztahajú nefilimmel. nagyon  szerettem írni az Utálom a hétfőt! novellát. A srác egyszerűen nekiállt dumálni a fejemben. :)
Kép: László Maya (Érints meg! antológia)

A horror/thriller az egyetlen, amit nem írok. Kamaszként vicces volt ilyeneket mesélni, de mióta itt lakok egy denevéres erdő mellett, távol minden szomszédtól, éjjeli neszek közepette, és még az utcai lámpák fénye se jut el, mélysötét van a házban, meg nagy üvegablakok, amin bármi be tud jönni, ha akar... Ó, asszem, ne erőltessük az ijesztgetős sztorikat... :)

Összességében imádok kalandozni. Ez persze minden márkaépítésnek ellentmond, rendes író a fenekén marad, hogy szegény olvasók tudják, mire számítsanak. Szerkesztéskor és oktatáskor viszont előny, mert sosem szoktam írótól olyat kérni, amit én magam nem tudok megcsinálni. 



Kalandra fel! Íróként próbáljatok ki új dolgokat, olvasóként pedig merészkedjetek a komfortzónán kívülre. :)


Többiek bejegyzései:

Buglyó Gergely
Puska Veronika
Gaura Ágnes
(még lesznek...)

Korábbi Sorok mögött bejegyzések, jó böngészést! :)





17 megjegyzés:

  1. Tyűha, azért ha az a nyúzós mégis megjelenik egyszer, légy szíves, írjál figyelmeztetést az elejére. :D (Tök bizarr ez a netes világ, ismert írókat csak úgy letegezek, életben nem merném. :))

    A katolicizmussal való találkozás negatív értelemben volt sokkos?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, a nyúzósnál tuti benne lesz a fülszövegben, hogy itt gonosz emberek rohangálnak, meg kivágott és felfüstölt szívek vannak. :)

      A kat. tali gaából több vallás megismerése volt. És pozitív volt olyan értelemben, hogy lenyűgözött az iszonyatos mennyiségű, több évezredes tudásanyag, egy kincsesbánya van a vallásokban. Negatív olyan értelemben, hogy belegondoltam abba, 1 basszus, valaki figyel 2. ha mindez igaz, a halál szívás, és elkerülhetetlen találkozás 3. van-e szabad akaratom? 4. ha van, pontosan ki vagy mi Isten? Értelmezhető-e egyáltalán? 5. Pontosan mik is a vallási szertartások?
      Ezt azért emésztgetni kellett :D

      Törlés
    2. gaából=igazából :)

      Törlés
    3. Ezek nagyon-nagyon érdekes kérdések, és jó sokat lehetne beszélgetni róla. :)

      Törlés
  2. Érdekes, mikor valaki többfajtát is ír :)
    Én gyerekként főleg magamnak meséltem, mert mindenki szerint aki mesél, hülye. Tehát maradtak az előadások. Szeretek mesélni, írni is ugy kezdtem, hogy a barátnőm könyörögni kezdett, hogy oké, hogy meséltem egy órát, de nem irnám le? Persze hosszabban?
    Azért is az E/1. Azt képzelem közben, hogy ülök egy tábortüznél, és elmesélem a velem történteket. (velem= a narráló hős, tehát lehet, hogy én, a 16 éves iskoláslány, vagy én, a 25 éves lelki válságon átmenő pasi, stb :) Hülyének érzem magam miatta olykor, mintha kettős én lennék.)
    A sci-fi-vel és a mesével kacérkodok, de elöbb egyet kéne jól müvelni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem az emberiség történelmében a kezdetektől vannak mesemondók. A fonókban is meséltek, de vándorló mesemondók falvak között vitték a híreket, ól kiszínezett történeteket. Utazok meséltek távoli tájakról...Ez a legősibb szakma, nem a prostitúció :) És teljesen normális.

      Törlés
    2. Ezért is szeretnék ott lenni valamelyik beszélgetős előadáson. Végre szabadon, hülyének nézés nélkül foglalkozhatok azzal, ami gyerek korom óta érdekel. :) Mikor megkérdezték, mi akarok lenni, a válaszok: űrhajós, kaszkadőr, állatidomár, író. :) Első kettő valószínűséget már tudod, másik kettő működött volna, ha nem beszélnek le azokról is.

      Törlés
    3. Figyu, amiről lebeszélhető vagy, az nem kell annyira erősen, mint a légzés. A légzésről le tudnak beszélni? :P

      Törlés
    4. Próbálkoztak :D Elvben 15 éve halott vagyok. De a dokiknak elvből nem hiszek :D (Egy gyereknél a közvetlen család és tanárok remek hatást tudnak elérni. Évtizedekig tartót. :( Írtam, csak nem könyvet, hanem előadásokat és cikkeket, előlük erősen titokban tartva. Állatbolondériámat meg a sajátokon éltem ki)

      Törlés
  3. Ah, a táborokban, kirándulásokon mesélt rémtörténetek! Mindig imádtam ennek a gondolatát, mint a középkori fogadókét. Még nem írtam horrort (nem is olvastam, mert nálam már a gyilkolni vágyó rongy-, vagy porcelánbabák is kiverik biztosítékot; egy-egy ijesztőbb film, kép után úgy járok a házban, hogy minden szobában felcsapom a villanyt), de talán nem lennék olyan rossz benne. Írásban könnyebben megy az ilyesmi, nagyon introvertált vagyok, frusztráló sok ember előtt produkálni magam, azért egyszer szívesen átélném, akkor is, ha nem én mesélnék. Anno a lányokkal elbújtunk a sötét öltözőbe szellemet idézni (Bloody Mary korszakunkat éltük, azóta se nézek sötétben tükörbe...), körben ültünk, fogtuk egymás kezét, és amikor valaki sikoltott, mindenki rákezdett. Az is érdekes volt.
    Úgy is nemsokára osztálykirándulás...
    :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A történetek mesélése szuper dolog, próbáljátok ki, hogy körbeültök, és három mondat után a melletted ülő folytatja a sztorit. Mindenki csak pár mondatot mond. :)

      A szellemidézést viszont kifejezetten nem javasolom. Ha nincsen "odaát", egy csoportos szuggesztió akkor se tesz jót az érzékenyebbeknek.
      Ha meg van... akkor tuti nem kéne szórakozni vele. Szóval csak ésszel.


      Törlés
    2. Csatlakoznék! Mi is csináltuk. Az is jó, hogy középre tesztek egy halom mindenféle kivágott vagy leírt szót, és aki soron következik, folytatja, de az elmondott pár mondatba beteszi a random kihúzott szót :) Diákszinpadon pedig azt csináltuk - jó lehet, ha meg akarsz tanulni előadásokat tartani -, hogy elindultál előre, és közben megtudtad, miről kell beszélni, akár értesz hozzá, akár nem. Mondjuk menet közben hozzád vágják, hogy beszélj a birkák nyírásáról, hogy miért hívnak egy halom papagájt Pityukának, vagy bármi. Persze nem értesz hozzá, csak értelmes mondatokat kell mondani, és kapcsolódjon a témához :)
      Jól sikerüljön a kirándulásotok! :)

      Törlés
    3. Valamire megpróbálom majd rávenni azokat, akikkel egy szobában leszek, de őket ismerve tuti, röhögés lesz a vége, úgy, hogy még a harmadik mondatig se jutottunk el.
      Álmodoztam már arról, hogy előadásokat tartok, tényleg. :D Csak annyira nem vagyok spontán, ellenben idegeskedő igen, meg beszélgetéseknél is tíz perccel azután, hogy elbúcsúztam az illetőtől, jut eszembe, mit kellett volna mondanom. Meg ha valaha előadást tartanék, tuti humorosra venném, és ilyenkor mindig arra gondolok, hogy mi van, ha a közönség nem nevet.
      Köszönöm. :) Az osztályban áll a bál, de bizakodó vagyok.

      Törlés
    4. Előadást csak akkor tudsz látszólag spontán tartani - ami nem az :) - ha előre felépítesz egy vázlatot, amit követni akarsz, majd megírod az egészet. Ameddig kezdő vagy, stopper, és tükör elött olvasd fel néhányszor. Meg fogsz döbbenni, az idő mennyire más. Hosszunak érzed, de hadarni fogsz, és nagyon rövid lesz. Utána a kulcsszavakat, fontosabb adatokat írd fel egy aránylak kicsi papirra. Stopper, tükör, és mondd el a már alaposan átgondolt, és ismert szöveget a cetlidről. Ha megvolt, keress meg 1-2 áldozati bárányt, háziállatot, akárkit, ültesd le őket a kanapéra, és mond el nekik is, megint stopperrel. Ha félénk vagy, de csinálnád, akkor bizony az első alkalmak úgy néznek ki, hogy fél óra előadás, napokig tartó készülés, tanulás, stb. Ne félj a lámpaláztól, az segit koncentrálni. A humor meg jó, bármibe becsempészhető. Ha nem nevettek, máskor máshogy próbáld meg. Nagyon fontos a felkészültség, arra támaszkodsz majd. Ne feledd, te tudod róla a legtöbbet ott, mert te készültél rá.
      A diákszinpados módszer magára a beszédre jó, és kevés ember elött beszélsz, tehát beszédrutinod lesz, és nem fogsz ugy félni. De adott téma más, akkor sokkal többet kell tudnod, mint amit elmondasz. Az fog magabiztosságot adni. Egy idő után már leirod, magadban elolvasod kétszer, felirsz három adatot, és mondod. Egy idő után :)

      Bea, remélem nem baj, hogy itt előadás tippeket adok kezdők számára :)

      Törlés
    5. Csak nyugodtan. :) Ezek nagyon jó tippek. :)






      Törlés
    6. Hú, köszönöm a tippeket, jól fognak jönni. :) Remélem, célt érek majd, és hasznosíthatom a megszerzett tudást.

      Törlés