2013. december 25., szerda

Ünnepek és titkos szalvéták

Imádom az ünnepeket, szerintem az őseim között biztos akadt pár, aki hatalmas kastélyokban kulcsárnőként dolgozott és százfős lakomákat vezényelt le.
A rokonok azért jóval kevesebben vannak, de épp az előbb takarítottam el a romokat, és fogalmam sincs, hogy dobtam össze ma reggel olyanokat, hogy fokhagymás hús, máj, sült csirkemell, halkrém, tepsis krumpli, rizs, oregánós-bazsalikomos kukoricasaláta, ja meg húsleves (amit mellesleg utálok), míg 10 körül megjöttek a családtagok.
Amúgy a Calderonban Ella főzési szokásai erősen hasonlítanak az enyémekre. Fogj bármit, szórd meg bármivel, készítsd el akárhogyan és adj nevet neki. Ez teljesen jól működik a hétköznapokon is, de ünnepeken különösen. :)
Tök jó kedvem van tőle. :)



Várom már a holnap hajnalt, amikor újra leülök írni. November-decemberben csak játszottam, túl sok volt a munka, és nem értem rá, csak egy írástechnikai gyakorlatot vittem végig, de amúgy nem volt időm komolyan írni.
Most viszont annyira erős már bennem a mese, az a furcsa "üzemmód" amikor átkapcsol az agyam, és befelé figyelek, hogy sikerült a vasárnapi dedikálásomról 20 percet késni, mivel ellentétes irányba szálltam, és arra a buszra, amiről mellettem beszélgettek, nem a jóra. Kissé meglepődtem a semmi közepén egy végállomáson föleszmélve, de cserébe megírtam fejben Scar spin-off regényének első nyolcvan oldalát. Későbbre terveztem ezt a könyvet, de úgy tűnik, makacsul most akar előbújni. Igazán megvárhatta volna, míg biztonságos körülmények között mosogatok, vagy mondjuk porszívózok.

A családtagok amúgy tök profik, és rögvest meg is oldják a technikai problémáimat, így előkerült egy régebbi kép is a mobilomról. Amikor a Calderon-2-őt írtam, nagyon untam a sima császárságot. A transzcendens feudalizmus és a tibeti tömegsír ebéd közben ugrott be, és azonnal lefirkantottam egy szalvétára. Soha nem jegyzetelek, így ez igazi kuriózum nekem is. :)

A képen középen Gyaco láma van a silókból kovácsolt karddal, majd a szerzetesekből álló körök közepén a nemesi kardok, végül a csigavonal az emberspirál férfiakból, nőkből, gyerekekből.


Én ezzel az apró marhasággal kívánok boldog Karácsonyt minden kedves olvasónak, aki épp a Calderonnal tölti az idejét. :)



4 megjegyzés:

  1. Kérek még ilyen posztokat, tökre szeretem olvasgatni, ki hogy ír, a szalvétás firka tök jó. :)
    Én még várom a sajtós levélkét, de ha nem jön, megrendelem Calderon2-t, mert már nagyon türelmetlen vagyok. :)
    Boldog Karácsonyt neked is, és sok sikert a könyvekhez!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem az már csak januárban lesz meg, most szabadságra mentek a kiadóban. :)
      Neked is boldog Karácsonyt! :)

      Törlés
  2. Kellemes Ünnepeket!

    Beépítettem a szervezetembe Calderonék további kalandjait, meg Scar történéseit is. Az a telhetetlen helyzet, hogy nagy szükségét érzem további információknak, lehetőség szerint kötött, papíros formátumban, így boldogsággal tölt el az eltévedésed oka. :D

    Írj-írj, meseszomjasan várom a következő kortyokat!

    Csöndesen szpojlerezek egy kicsit, aki nem akar egy töredéknyit sem előre tudni a kötetekből, ne olvassa: nagyon élvezem, ahogy a két történet szálai összekapcsolódnak itt-ott. Nekem ilyen kapocs a nemesek nyolc háza és a mentálok nyolc "főnöke", a császárság mint rendszer. :)
    A tibeti vonal nagyon jóleső meglepetés volt, és ez csak egy azokból a számomra váratlan, kiszámíthatatlan fordulatokból, amik miatt letehetetlennek bizonyult mindkét (hoppá, Calderon két részes, így három!) kötet.
    Hatalmas pandamackó-karikákkal ünnepelek, elvégre mások sminkkel érik el ezt a szürkés-barnás tónust. :D Így jár, aki december 24-én kezdi el olvasni a frissen kapott On Sai könyveket. :)

    Elbűvölnek a részletek, amelyekben hol kritikus, hol ironikus utalásokat érzek a jelenünkkel kapcsolatban. Az esetleges éleket elveszi a történet lendülete, ráadásul teljes természetességgel bukkan fel a derű, ott, ahol kell, annyi, amennyi épp jól esik. :) (Az erőltetett szókép a jó ízlésre való tekintettel törlésre került. :D )

    Egyenlőre túl friss a Scar-élmény, még ülepednie kell (épp, hogy letettem a könyvet), de nagyon nekem-való ez a finom történet-szövés. Calderonnál jóval súlyosabbnak érzem ezt a mesét, elevenembe talál, olyan kérdéseket feszeget, amik számomra is fontosak, és új, látás élesítő szemszöget ad. Csak egy szó fejezheti ki, mit érzek: MÉG!

    Najó, van még egy szavam rá, a köszönöm. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy a tibeti vonal meglepi volt... bevallom nekem is, talán pont ezért jól szórakoztam én is. Néha a regények megírják önmagukat. :)
      A két világot már mások is összekapcsolták, de amúgy akaratlan dolog volt, nem terveztem összefüggéseket. :) Talán csak abból fakad, hogy pl. a 8 szerintem a tökéletesség száma, és fektetve végtelen. Ezek az apróságok akaratlanul működnek, magammal hozom más regényekbe.

      A Scar nagy kedvencem, remélem, a többi része is ilyen érdekes lesz, és felvet pár új kérdést. Válaszokat soha nem akarok adni, de a szereplők majd rákényszerülnek, hogy saját életük alapján megtaláljanak végső megoldásokat, és tisztázzák, mi az élet értelme - persze csak az ő számukra. De azt hiszem, ezt mind tisztáztuk kamaszként. :))

      Nagyon örülök és megtisztel, hogy megírtad, a visszajelzés nekem is sok lelkesedést ad a mindennapokban. :)

      Törlés