2018. október 25., csütörtök

Hogy áll az Artúr?

A legutóbbi négy ember, aki kérdezte, hogy áll az Artúr, és megkapta a választ, mind közölte, hogy "Bea, úgy írsz, mint Martin..."
Persze, egyszeri írónk lelke ilyenkor felragyog, hogy ah, Martin, a nagy mesélő, Trónok harca meg minden, de megtisztelő a hasonlóság. Csak aztán mindig hozzáteszik, hogy "...olyan ritkán." :D Ilyenkor aztán lekonyulok, mint virág a jégeső alatt alatt.

Azért Martinnak kissé könnyebb. Néha elálmodozom azon, hogy férfi író vagyok, és vasárnap délben húslevest hoz valaki a kezem alá, mire megsértődök, hogy minek zavar űrcsata közepette, és miért nem érti meg az írói nagyságomat :D
Néha elálmodozom azon, hogy szerkesztőként külföldiekkel foglalkozom, és nem kapok felháborodott vagy depressziós fb üzeneteket, mert valaki nem került be írósuliba, nem jutott át előszűrésen, vagy simán csak nincs elég gyorsan elolvasva az írása, nem foglalkozik vele a kiadó. Mindezt a hétköznap estéken, hétvégéken, és milyen bunkó vagyok, ha nem felelek, beáldozva a saját írós időmet.
Vagy eltűnődök azon, milyen lett volna, ha az ex nem megy el boldognak lenni, rám hagyva három gyerek felnevelését, és eltartását a mai Magyarországon.

Aztán rájövök, hogy utálom a húslevest, és ha minden vasárnap egy pasi lelkesen ezt főzne, bebüdösítve vele a házat, tuti kinyírnám vagy őt, vagy minden mellékszereplőt az Artúr kötetben. A munkámat sem cserélném le, mert imádom, még a néha drámázó írókat is. Iszonyúan jó látni, ahogy évek alatt fejlődnek, és az elsőkönyvesként vívott balhék mint gyerekcipők elmaradnak, ahogy átveszik a szakmai tudást. Ami meg a három kamaszomat illeti, hajdan mindörökké lusta álmodozó maradtam volna, ha nem én vagyok a családfenntartó, és nincs rajtam gazdasági nyomás, hogy pénzdíjas novellapályázatokra írjak.
Szóval Martin milliomos férfi íróként azért jóval könnyebb élethelyzetben van. Lehet, hogy pont ez a baja. :D :P


Én viszont haladok az Artúrral.
Visszanézve 2013-ban jelent meg a Scar, 2014-ben a Lucy. 
A Lucy iszonyú nehéz volt lelkileg, akárhányszor a szereplőkre néztem, a gonosz entitás fejével kellett gondolkoznom, hogy hol tudom szétcseszni az életüket. A könyv után nagyon kiégtem. El is mentem pszichodrámára kis lelkemet felrázni, és írtam egy cuki lovagos könyvet 2015-ben. 
Aztán belefutottam abba, hogy Scar börtönbeli változását külön kötetbe kell tenni, mert egyszerűen túl nagy a karakterfejlődés, és Késessel való kapcsolata is különös. Ez volt a Szürke szobák 2016-ban. Ekkor már feltűnt, hogy semmi időm írni, hanem iszonyú mennyiséget túlórázom. 

Majd 2017-re akkorára nőtt az Aranymosás projekt, hogy még az én munkamániás lelkesedésemen is túlfutott. A főnökség megoldotta a gondot, csak idő kellett mire kialakult, milyen munkát kinek delegálni, és hogyan. Ekkor már láttam, hogy az Artúr kötet cselekményíve túl hosszú, túl sok időt foglal magába. Egyszerűen nem fér bele az ív, amit terveztem. Ki kellett venni, és átdolgozni önálló kisregénnyé a Grion töltőállomás körüli balhét. Meg is jelent Miogin bázis néven. 
A 2018-nak úgy álltam neki, hogy ide nekem az oroszlánt, bejezem az Artúrt, és megírom a Vágymágusokat. Aztán a legnagyobb hidegben kimúlt a kazán, később kiesett egy szerkesztő, borult az éves ütemterv. Hogy ne unatkozzunk családilag sem, az egyik gyerek egyetemet váltott, a másik érettségizett, harmadiknál egészségi bajok voltak. Nyárra már nekem is elkezdtek egészségi gondok előjönni, de próbáltam írni, aztán őszre újra elromlott a fűtés, csak máshogy. Az idei év sajnos nem az írásról szólt. 

Mindezt azért mesélem el, mert köszönöm szépen a türelmet. 
Extrovertált vagyok, de elég zárkózott, így nem szoktam körbesírni a netet a gondjaimmal, csak a barátok fülét. Jelenleg az Élet - Bea meccs 1:0-ra áll, és nem az én javamra. De sebaj, jön a visszavágó. Most életmódot váltok, hogy bírjam a strapát. Beiktattam a sportot és az épeszű étrendet, még a narancsos kávét is elhagytam. Mellékesen tök érdekes emberekkel találkozom, máris gazdagodtam pár életsztorival, ami íróként sem utolsó :)

Idén egy mesekönyvem jön ki, majd később még írok róla. Az Artúrnak három eseménytelen, dögunalmas hónap kell, és be tudom fejezni. Itt már kiderül, mi a probléma, miért szivárognak be a valóságba az entitások. Akik már sokadszor olvassák a könyveket, és kiszúrták az utalásokat, azok örülni fognak. Plusz Artúr passzívból végre aktív cselekvővé válik. Jaj, imádom írni :)  

Szóval köszönöm szépen a sok kérdést, napi üzeneteket, lelkesedést, martinozást. Nem, nem áll le a sorozat, csak idő kérdése és jön a folytatás. :)


36 megjegyzés:

  1. "Aztán rájövök, hogy utálom a húslevest" Ez kész :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy vegetáriánus barátnőm egyszer pont délben ugrott be hozzám. Zavartan értetlenkedett, hogy lehet a döglött állatok levét megenni. Hiszen abban egy tetem úszik... Ez a mondta úgy megmaradt, aztán pár nappal később anyám csirkét belezett, és a szagokra felfordult a gyomrom. Ez tényleg egy döglött állat. Na, akkor vega lettem majdem egy évig :D

      Törlés
    2. Azta... Ez még akár halloweeni rémsztorinak is jó lenne xd

      Törlés
    3. Ezt én is eljátszottam, eszembe jutott, hogy azzal a csirkemellel az állat röpködött, meg a combjával szaladgált, és most halott és itt fekszik a vágódeszkán, egy cuki csirke, döglötten... Aztán megráztam magam, közöltem, hogy ez az élet rendje, azóta vagyok meggyőződéses húsfogyasztó :D

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Abból is kész egy kicsi, és eredetileg azt akartam megírni jövőre. Igen, sajnos tudom, hogy tolódik az is.

      Törlés
  3. Kezsüel hobbifeminizmus...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A húsleveses példa miatt? :D
      Az egyik népszerű férfi író ismerős anekdotája, hogy háromszor szólították az ebédhez azzal, hogy kihűl a leves, végül a párja odahozta a géphez. "Egy csatajelenet közepette! Értitek?! Ott öldöklök, mire azzal jön, hogy kihűl a leves..." Állati jól tudja előadni :D

      Törlés
    2. De amúgy átjött a lekezelésed, ne aggódj.

      Törlés
  4. Nekem ma reggel a Vágymágusok jutottak eszembe :-). (Amúgy szerintem jobban írsz, mint Martin: egy regényednél sem volt olyan érzésem, hogy ha kivágnék belőle pár száz oldalt, akkor sem vesztenék semmit, míg a mesternek ezt már sikerült elérnie :-D.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Remélem, sose lesz ilyen érzésed :D

      Törlés
  5. Ilyen problémák esetén mindig elkap a vágy, hogy felvetessem magam az íróhoz ilyen önkéntes 3in1 pozícióba (szakács, sofőr, komornyik). Esetedben talán még a személyi edzőt is bevállalnám :|

    VálaszTörlés
  6. Kitartást, mi megyünk szurkolni a visszavágón (első körben Neked és csak másodikban a regényeknek)! :)

    Amit a Lucyről írtál, azon elcsodálkoztam. Csak még jobban elmélyítette azt a nyomasztó hangulatot, ami - számomra - az egész Szivárgó sötétséget körbelengi. És ami miatt egyszerre alig várom, hogy folytathassam (még a Scar elején vagyok), és egyszerre tartok tőle, és csak halogatom... Mint egy háborús filmet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem baj, ha ambivalens érzéseket kelt, pont ez a sorozat lényege :)

      Törlés
    2. Ezt a célt már pár oldalon belül sikerült elérnie. Amúgy azokkal a legnehezebb kezdeni valamit, szerintem, az ambivalens érzésekkel. De valószínűleg ettől olyan érdekesek.

      Törlés
    3. Igen, a gondolkozás jó dolog :)

      Törlés
  7. Minden évben van 4-5 nap, amikor fejtágítóra kell mennem. Olyankor magammal viszem a könyveidet és egy ültő helyemben végigolvasom őket. Olyan terápia jelleggel. Idén Scart és Lucyt, fordított sorrendben. Ha jövőre már az Artúrt vagy a Vágymágusokat vihetem, elégedett leszek. A kisregényekkel kapcsolatban pedig megjegyezném, hogy nem kell jobb reklám a nagy regényeidnek, némi buszozás közben elolvasott Miogin remekül meghozza a kedvemet bármely átívelő regényedhez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nahát, köszönöm! Örülök, hogy újra és újra bevon :)

      Törlés
  8. Ebben a pillanatban fejeztem be a Lucyt és a hol a következő rész kérdésemre nem gondoltam,hogy ilyen gyorsan választ találok :D amúgy nagyon tetszett,köszönöm az élményt :)

    VálaszTörlés
  9. Martin így csinálja:
    https://www.youtube.com/watch?v=lle4t4o8EDk
    (ha még nem ismernéd ezt a videót:))

    Kitartást, a könyvek meg majd jönnek, amikor jönnek, a jó dolgokra megéri várni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, ez a videó kiütéssel győzött :D :D :D

      Törlés
  10. Nagyon várom már bármelyik új történeted. Lelkileg nagyon megterhelő kórházi osztályon dolgozom. Előbb a Calderon, majd a Szivárgó sötétség billentett helyre jó időre. Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hű, ez nem lehet könnyű. Köszönöm szépen, hogy megírtad! :)

      Törlés
  11. Én úgy oldom meg a "hiányodat", hogy időnként újraolvasom a könyveidet, és várok türelmesen, én inkább a Calderon-ra de a másikra, vagy bármire amit írsz. Mert érdemes rá várni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :)
      És a jó hír: ma is írtam egy kicsit :)

      Törlés
  12. Újraolvastam a teljes Szivárgó sötétséget.Negyedszer is.
    Valahol,valakitől azt olvastam, hogy a klasszikusokat lassan és alaposan, minden szót kiélvezve lehet és kell olvasni. Így voltam még a Calderonokkal is. A novelláskötet is megfogott, a "Papa..."is élvezetes volt. DE:
    Nagyon várom Artúrt!!!
    Csak szinte mellékesen jegyzem meg, hogy a tehetségnek,tudásnak és az érzékenységnek az iskolapéldái az On Sai művek. Csak azért nem vagyok irígy,mert az én tehetségszintemtől égi magasságban van az övé. Lehet,hogy fellengzősnek tűnök, de pedig nem!!!😆
    Szakmámból kifolyólag dolgoztam zsenikkel, ismertem néhányukat jól,felismerem és elismerem az igazán nagyszerűt.
    Férfi létemre szeretem az ún."női"regényeket is, de néhány női író igazán macsó is tud lenni. Minden erőlködés nélkül,nem elveszítve közben a női érzékenységet!!!
    A Szivárgó sötétség sokszor és nagyon elgondolkodtatott. Ez volt az egyik cél,nem?! Túl az igényes szórakoztatáson.
    Most látom, hogy túl hosszan írtam.
    On Sai-t és minden követőjét üdvözlöm!❤
    Tisztelettel és szeretettel
    Gebora György/Gyuri/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gyuri!

      Köszönöm szépen a kedves szavakat, és minden gondolatot. Nagyon örülök neki, hogy leírtad mindezt, különleges élmény más szemén keresztül látni a történeteket. :)

      Törlés
  13. Kedves On Sai!
    A legutóbb föltett Vágymágusok részlet nagyon fölkeltette a figyelmemet, ezért gondoltam rákérdezek, vajon várható-e idén új könyved? Legjobban az Artúrt szeretném a polcomon látni, de az új sorozat első kötetéért is rohannék a boltba.
    Tudsz már valamilyen hírrel szolgálni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még nem volt időm blogolni róla, de a Vágymágusok kész, és az előolvasók szerint izgi lett. Nyáron lesz a szerkesztés, és őszre megjelenik.
      Az Artúrral 80%-nál vagyok, szerintem az is kijön idén karácsonyra :)

      Törlés
  14. Ennél szebb hírt nem is kaphattam volna! Nem szokásom az új tanévet várni, de ezúttal kivételt teszek. :)
    Az meg hogy izgi lett? Végül is te írtad, mi más is lehetne? :)

    VálaszTörlés
  15. A Vágymágusok ősszel mikorra várható ? Nagyon várom már Artúrt is !!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Vágymágusok szerkesztése kész, most a tördelésen és a nyomdai időpontokon múlik. A legkorábbi időpont október közepe :)
      Az Artúr meg decemberi kötet kesz :)

      Törlés