Érdekességek az Apa, randizhatok egy lovaggal kapcsán

A reggeli tea mellett, gondoltam,  mesélek egy kicsit. :) Nagyon jó kaland volt a lovagos kötet megírása, mert kivételesen hagytam, hogy hasson rám minden, ami körbevett. Ha már Budapesten játszódik, akkor legyen egy olyan Pest, amit én szeretek. Lássuk, mi honnan ered, mi az a sok apróság, ami érdekességként belekerült.
Elsőként a nevekkel játszottam egy jót:

Tudósok, osztálytársak, lovagok:

Leibowicz (ő az öreg valláskutató) - Ó, igen, ez a sci-fiseknek ismerős lehet. A Hozsánna néked, Leibowicz sci-fi regényből ered, amit kamaszként egyszerre utáltam és imádtam. Itt értettem meg, mi az a világteremtés.

Bogdányi (nyelvész) egy írós ismerős neve. Már anno felfigyeltem erre a névre, és évek óta nem megy ki a fejemből. (Bocsi :))

Helmholtz - A pszichón rengeteget foglalkoztunk a háromszín-elmélettel, a hangmagasság észlelésével. Egyik kedvenc, sokoldalú tudósom Hermann Ludwig von Helmholtz.

Réka (osztálytárs) - Általánosban volt egy ilyen nevű osztálytársam, és ő az egyetlen, aki velem járt gimibe is, de valahogy sosem ismertük meg egymást közelebbről. Nem, nálunk sosem volt iskolai zaklatás, ez a lány inkább azért jutott eszembe, mert szép, okos, tehetséges és jómódú volt. Mármint messziről így festett. :)

Csongor (anime kedvelő osztálytárs ) - Ezért még megvernek... Az egyik keresztfiamat hívják így, akinek állati jó lángvörös fürtjei voltak, amikor egyszer a Mondoconon jártam. 

Tom (osztálytárs) - Nem tudom, a neve honnan ered. Ez a szereplő meleg lett volna, de aztán jött a nagy Facebookos szivárványosítás, és ez rám fordítva hatott. Mi van, ha valaki nem meleg, de annak nézik? Nem bírtam ki, és átírtam a figurát. Eleinte amúgy biciklis ruhát varrt, de gondoltam, legyen inkább cosplayes jelmez.

Lovagok: A lovagoknál mindenképp beszélő nevet szerettem volna, mert ha túl sok a szereplő, én sem jegyzem meg, ki kicsoda, az meg ugye elég nagy gáz. Elán a lendületéről kapta a nevét, Táncos a mozgásáról. A Drúg a druszából ered (azonos keresztnevű emberek), és ő Kósza szeretett mestere volt a korábbi változatban. Abban a variánsban sokkal több szól a lovagokról. Majd lehet, hogy egy-két részt kiteszek a mindennapi életükről, vagy írok pár plusz novellát :)

 Főszereplők:

Amon Dollond (apa) - John Dollond egy optikus volt, aki megkapta a Coplay-érmet 1758-ban, ami egy menő tudományos elismerés. Az apa nevével amúgy nagy bajban voltam, mert állandóan elírtam, a  szerkesztőm vissza is jelezte. Először nem értettem, ki a csoda az az Aman Dowell, akivel keverem, aztán leesett, hogy a Scar könyvem első variánsában rengeteg angolszász név volt, és a Dowell is itt szerepelt, amiből később Djel lett. Ő az Amarillisz hajó kapitánya, ahol Scar kadét.

Mia Anne (főhős csajszi) - A Mia teljesen ösztönösen alakult ki, és akkor nem is kapcsoltam, hogy ez a Máriából ered. Aztán rájöttem, hogy mostanában sok könyvben így hívják a főhőst, és akkor csatolni akartam hozzá egy másik nevet, de semmi nem illett, csak az Anne. Napokkal később esett le, hogy azért, mert a lányomnak írom ezt a regényt, és őt hogy hívják? Mária Anna. :)

Kósza lovag (főhős srác) - A korábbi variánsban 25 éves volt, Hűség lovagnak hívták és csapatot vezetett. Valahogy nem stimmelt a dolog, a regény felétől nem működtek a romantikus részek, mert vagy semmi nem történt az elvek miatt, vagy nagyon is szexben akart végződni. Kértem a lányomat, mesélje el, milyennek látja ezt a szereplőt. Elmesélte, és rájöttem, hogy neki nem jön be a srác. Vagyis megírtam egy olyan karaktert, aki az én férfiképem, és nem egy kamaszé. Így aztán egy tollvonással megváltoztattam a nevet és 17 lett az életkor. Majd anyázva kidobtam a kukába a fél regényt, mivel egy Kósza nevű fiatal lovaghoz teljesen másképp áll a Lovagrend, a mágusok, vagyis az összes jelenetet át kellett írni, nem csak a Miával való találkozásokat. Minden megváltozott. És szerencsére a regény is lendületet kapott, elvesztette azt a merevséget, amit az első név adott.

A helyszínek:

Wekerle-telep - Ez egy régi szerelmem. Az általános sulim és a gimim is ott állt, és minden reggel álmodozva néztem a hatalmas platánsorokat, és ezer emlékem kötődik hozzájuk. A különleges házak és ablaktáblák mai napig lenyűgöznek, Kós Károly építész egyszerűen zseniális volt, amikor a telepet megálmodta. 

Négyes metró - Ez meg új szerelem. Meglátni, és beleszeretni egy pillanat műve volt, és elemi késztetést éreztem, hogy mítoszt szőjek köré... Egyszerűen nekem kellett egy szupertitkos bázis odalent. <3

Mondocon - Szuper kavalkád, és döbbenetesen inspiráló. Amikor először jártam ott, és láttam egy nyakat, írtam belőle egy kisregényt. Amikor másodszor, tényleg találkoztam egy kék bőrű lánnyal, és azon tűnődtem a sokféle jelmez láttán, hogy észre sem vennék, ha pár igazi varázsló közéjük keveredne. Harmadszorra most nyáron voltam, előadtam a YA irodalomról, és mivel pont akkor írtam a regényt is, így óhatatlanul belekerült a könyvbe ez a lenyűgöző szubkultúra.

Egyebek:

Dió -  Már régóta nézegetem ezeket a barázdákat. Nektek nem fura ez a csonthéjas növény? :) Plusz van ám egy diófa a hátsó kertben, és holdfénykor érdekesen hajladozik a szélben, az ágak karmokat rajzolnak a szoba falára...

Bó, a ló - Bloggerek már mondták, hogy szinte védjegyem az emberi tulajdonságokkal bíró tárgy vagy egyéb lény, minden könyvemben van ilyesmi. Nekem nem tűnt fel, de most meg a ló lett ilyen... Eh, kell keresnem egy pszichológust, ez gyanús... :)

Agykutatás - Nagyon szeretem a pszicho tudományos részét. Márkus Attila nagyon szórakoztató előadó volt, ő írta a Neurológia könyvet. Pár adat innét van a regényben, de azért a nagyját kihúztam.

Zseni szereplő - Az egyik kedvenc karaktertípusom. Egyszer írnom kell egy sorozatot egy szarkasztikus humorú zsenivel, ahol jól kiélhetem magam... :D

Kanadai szokások -  Vicces csavarként úgy éreztem, nem amerikai helyre kell rakni a sztorit, hanem a magyart "idegen népként" bemutatni, és úgy idealizálni, mint az amcsik a saját kisvárosaikat. Mia Anne azért lett kanadai, mert Sophie barátnőm ott él. Köszönöm a sok tippet, apróságot, amiket összeszedett a férjével, és kis színesként belekerültek a könyvbe. :) 

Animék, könyvek, zenék - A YA regények szépsége, hogy az ember gátlástalanul beleírhatja az ilyeneket. Mondtam már, hogy Pellek arca és mimikája hasonlít arra, ahogy Kósza lovagot elképzeltem? :)

Összességében igazi "mindent bele" regény volt. Nagyon jól szórakoztam. :) Remélem, hogy az olvasók is jól fognak... :)