2018

Elmúlt az idei év is, és tűnődtem, hogy írjak-e összesítést, mert kicsit döglött év volt, és ugye holtakról jót, vagy semmit. Aztán végigpörgettem a blogot, és kiderült, mindenfélét csináltam, csak nem vettem észre, mert lekötöttek más bajok. Az idei év másoknak is kemény volt, meglepő, milyen sok ismerősnél volt válás, betegség, egyéb krízis. Talán az elhúzódó tél is okozta.

No, de nézzük, mik történtek :)

Négy könyvtárba hívtak beszélgetni, vagy rendhagyó irodalomórát tartani: Kispest, Szolnok, Gödöllő, Paks, és mind felejthetetlen élmény volt, nagyon jó emlékeket őrzök róluk.

A Szegedi Egyetem BölcsészFeszt rendezvényén is volt egy beszélgetés, meg egy élő szövegelemzés. Szeretek ilyen elemzést csinálni, iszonyúan látványos, és elgondolkoztató. Kicsit olyan, mint egy bűvészmutatvány. :)

Tartottam pár előadást a tehetséggondozás keretében is. Szó esett a megküzdésről, a fejlődésről, és mostanában kreatív élettervet csinálunk a hallgatókkal. (Ezek nyílt előadások, nem zárt íróiskolai kurzusok. Ha valakit érdekel, január 13-án lesz a következő alkalom.) 

Élménybeszámoló: A paksi könyvtár és a Csillagszóró KönyvKarácsony :)

Izgalmas hétvége áll mögöttem. :)

Szombat délelőtt Pákolitz István Könyvtárban pályaorientációs alkalmat tartottam. Ezt még kora ősszel egyeztettük, és aztán ki is ment a fejemből a karácsonyi hajtásban. 

Kicsit korábban odaértem, és így volt egy kis idő leülni a könyvtár vezetőjével pár szóra. Mindig kíváncsi vagyok, hogy alakulnak az olvasói létszámok, milyen helyi körök működnek, milyen távlati tervek körvonalazódnak. 

Nagy öröm volt látni, hogy kialakítottak a fiataloknak egy sarkot, ahol kicsit be tudnak kuckózni. (Hahó, paksi kamaszok, hajrá, nézzetek be :)) Hamarosan megjött az osztály is, főleg 16 évesek.

Karácsonyi író-olvasó találkozó

Dec. 15-16. - A Könyvmolyképző Kiadó karácsonyi rendezvénye
Idén is az Alexandra Pódiumon lesz, és izgalmas beszélgetések, könyves játékok, tombolák várják a résztvevőket. Teljes program itt: 

https://www.facebook.com/events/259451218055726/

Szombaton este hatkor szerkesztőként lehet velem találkozni. Az Aranymosás Irodalmi Klub keretében most nem előadás lesz, hanem klubjellegű beszélgetés, külön témával nem készülök. Afféle kérdezz-felelek, ismerkedés másokkal stb. Utána nyolctól elmegyünk sörözni :)

Vasárnap 10.15-től nyereményjáték olvasóknak. Majd 11 órától Vajon veszélyesek a betűk? címmel Róbert Katalinnal beszélgetünk. Szó esik a jelenlegi sorozataimról, írásról, olvasásról, lehet kérdezni is a szereplők kapcsán. És persze mesélek az új gyerekkönyvemről is, ahol tényleg roppant veszélyesek azok a betűk... :)

https://www.facebook.com/events/314580926047974/

Utána dedikálás a kávézóban. Már készítem a könyvjelzőket  :) 

(Minden könyvemre 20% kedvezmény lesz.)

Vidám karácsonyi készülődést, és sok könyvet mindenkinek! :)

Nyomdában a gyerekkönyvem :)

Nagy örömömre tegnap nyomdába ment a mesekönyvem.
A történet azoknak a gyerekeknek szól, akik nem szeretnek olvasni...  :P
Boti fiam is ilyen volt. Az olyan családokban, ahol több könyv van, mint zokni, mindez komoly fejvakarásokat tud okozni. Nekem is okozott pár álmatlan éjszakát. Így aztán tollat ragadtam.

A Segítség, támadnak a betűk! egy olyan világban játszódik, ahol a mágusok a mindennapok részei. Ám azért ez kicsit veszélyes, hiszen a hátoldal szerint:
"Aki szépen énekel, az zeneiskolába megy, aki pedig gyerekként varázserővel rendelkezik és kisüti a mobilt, az mágusnak tanulhat.
Ám az Alfabéta Mágustanodában tilos írni az alsósoknak, mert a rosszul leírt szavak életre kelnek, és megkergetnek."

László Maya nagyon édes és jópofa képekkel keltette életre a történetet. Köszönöm szépen! :)

A teljes fülszöveg  itt olvasható.

Lett egy szerkesztői blogom :)

Hát, ez úgy történt, hogy mentem egy sötét sikátorban, aztán hirtelen hopp, rám ugrott egy blog. Magamfajta védtelen írókkal megtörténnek ilyenek, kérem. :)

Lényeg a lényeg, hogy mostantól már nem ide teszem az irodalmi életről, szerkesztésről stb szóló bejegyzéseimet, hanem a vargabea.blogspot.com-ra. Rögtön a december 8-án tartott Kreatív élettervezés linkje is ott található. :)

Szeretettel várok mindenkit :)

Kreativitás és önismeret a gyakorlatban

Hamarosan indul egy három alkalomból álló interaktív előadásom, ahol nem csak szépeket mondok, hanem önismereti gyakorlatokat is végzünk. :)

A téma a személyes kreativitás feltérképezése. Elindulunk onnan, hogy kik vagyunk, milyen erősségeink vannak, majd körvonalazzuk a tehetséget, lehetőségeket, végül eljutunk odáig, hogy miként lehet bármilyen kreatív tevékenységet beilleszteni a mindennapokba, a munka és család mellé.

A téma nemcsak íróknak szól, hanem mindenkinek, aki valamilyen művészet iránt komolyabban érdeklődik.

Időpontok:

1. alkalom: Kreatív élettervezés - november 25. vasárnap, 10.30-12.30 ig - Részletek itt.

2. alkalom: Tehetséges vagyok? - december 9. vasárnap, 10.00-12.00 - Részletek itt.

3. alkalom: - Hogyan bontsam ki a tehetségem? - január 13. vasárnap, 10.00-12.00

Szeretettel várok mindenkit!

Kétéves a Galaktikus Fanklub! :)

Balról jobbra: Flóra, Anna, én, Manni, Sára

2016-ban hatalmas meglepetés ért  szülinapomon. Elindult a Galaktikus Fanklub. :D Ez a Szivárgó sötétség sorozatban Don rajongói klubja. Rengeteg nevetést, izgalmas képet, jópofa mémet köszönhetek a GF-nek, az On Sai Facebook falon ők a rosszcsontok, és minden nap meglepik az olvasókat valamivel, és persze engem is :) 

Köszönöm szépen

Manni, 

Eliza, 

Flóra, 

Sára, 

Alexa, 

Attila, 

és Anna! 

Minden nap nagy örömöt okoztok, nemcsak nekem, hanem sok-sok olvasónak is <3

És hogy kezdődött mindez? Lássuk Manni új blogját, és egy szuper bejegyzést az indulásról! :)

https://diohejbanblog.blogspot.com/2018/11/a-galaktikus-fanklub-szuletesenek.html

Gondolatok: A víztudatosságról

Vannak olyan barátok, akikkel évente egyszer sikerül összefutni, és akkor - hiába járunk november elején - elhangzik a kérdés:

- Na, milyen volt a nyarad?

- Láttam embereket mosogatni.

Csak a legmélyebb élményeinkről mesélünk, és nekem ez volt idén a legerősebb benyomás. 

Voltam táborokban, bográcsozásokon, baráti talikon, és ott álltam kerekre tágult szemekkel, hogy ömlik a csap, és ötven liter víz elmegy pár koszos tányér miatt. 

Néha próbálkoztam, hogy izé, de azt a választ kaptam, hogy "bocs, így tudok mosogatni".

Mi ezzel a gond?

A sci-fit azért szeretem, mert logikus. Ha módosítasz egy elemet az adott világban, máris borul a rendszer, és ok-okozati láncolat alapján megváltozik minden. Ez egy gondolkozási rugalmasság, és az a vicces, hogy a valóság eseményein is jól alkalmazható.

Mit látok a valóságban?

Egy változást. 

Hogy áll az Artúr?

A legutóbbi négy ember, aki kérdezte, hogy áll az Artúr, és megkapta a választ, mind közölte, hogy "Bea, úgy írsz, mint Martin..."

Persze, egyszeri írónk lelke ilyenkor felragyog, hogy ah, Martin, a nagy mesélő, Trónok harca meg minden, de megtisztelő a hasonlóság. Csak aztán mindig hozzáteszik, hogy "...olyan ritkán." :D Ilyenkor aztán lekonyulok, mint virág a jégeső alatt alatt.

Azért Martinnak kissé könnyebb. Néha elálmodozom azon, hogy férfi író vagyok, és vasárnap délben húslevest hoz valaki a kezem alá, mire megsértődök, hogy minek zavar űrcsata közepette, és miért nem érti meg az írói nagyságomat :D

Néha elálmodozom azon, hogy szerkesztőként külföldiekkel foglalkozom, és nem kapok felháborodott vagy depressziós fb üzeneteket, mert valaki nem került be írósuliba, nem jutott át előszűrésen, vagy simán csak nincs elég gyorsan elolvasva az írása, nem foglalkozik vele a kiadó. Mindezt a hétköznap estéken, hétvégéken, és milyen bunkó vagyok, ha nem felelek, beáldozva a saját írós időmet.

Vagy eltűnődök azon, milyen lett volna, ha az ex nem megy el boldognak lenni, rám hagyva három gyerek felnevelését, és eltartását a mai Magyarországon.

Aztán rájövök, hogy utálom a húslevest, és ha minden vasárnap egy pasi lelkesen ezt főzne, bebüdösítve vele a házat, tuti kinyírnám vagy őt, vagy minden mellékszereplőt az Artúr kötetben. A munkámat sem cserélném le, mert imádom, még a néha drámázó írókat is. Iszonyúan jó látni, ahogy évek alatt fejlődnek, és az elsőkönyvesként vívott balhék mint gyerekcipők elmaradnak, ahogy átveszik a szakmai tudást. Ami meg a három kamaszomat illeti, hajdan mindörökké lusta álmodozó maradtam volna, ha nem én vagyok a családfenntartó, és nincs rajtam gazdasági nyomás, hogy pénzdíjas novellapályázatokra írjak.

Szóval Martin milliomos férfi íróként azért jóval könnyebb élethelyzetben van. Lehet, hogy pont ez a baja. :D :P

Élménybeszámoló: "Az író asztalán", avagy milyen egy XXI. századi könyvtár

Meglepő eseményen voltunk Róbert Katival: egy hídavatón. :)

A gödöllői könyvtár tavasszal megkérdezte a fiatalokat, milyen ötletük van, hogyan lehetne berendezni a könyvtárat. A terveket összeírták, és mostanra valósult meg. Az eredmény elképesztő volt.

De ne szaladjunk ennyire előre... :)

Az ám egy gömb a kezemben :)
Kép: Prohászka Panna 

Szóval gyanútlan íróink egy októberi délután ellátogattak Az író asztalán témájú beszélgetésre, ahol kiderült, mit is tartunk az asztalon írás közben. Én amúgy azt hittem, sok számla, mindenféle oktatási terv, és egy halom írókkal kapcsolatos szupertitkos jegyzet lehet az asztalomon, de aztán megnéztem, és kiderült, van épeszű dolog is. (Mondjuk, nem csak az íróasztalnál, hanem az ebédlőben is szoktam dolgozni, mert modern anya nem zavarja gyerekeit a szobájukban, hanem jó hadvezérként elvágja a hűtő fel vezető utat. Így miközben a túrórudi felé tartanak, leülnek, és önként elmesélik a napi élményeiket. :))

Az asztalomon amúgy egy zöld notesz hevert, melybe az előadásaim kérdéseit írom fel. Egy díszes fémdoboz; ez Bódi Ildi, az Avana egykori elnökének ízlését dicséri, és a Preyer sci-fi pályázat második helyéért kaptam. Illetve ott csücsült a "gondolkozógömböm". Ez egy üveggolyó, amibe festéket fújtak virág alakban. A benne lapuló kreativitás és különlegesség kamaszként mindig kapaszkodót nyújtott, mert kissé fura kiscsaj voltam, örök idegen mindenhol. Ezt a három tárgyat vittem. Írós jegyzetem nincs, a regényeimet fejben dolgozom ki, úgy egyszerűbb.

Élménybeszámoló: Olvasás éjszakája

Pest az Alexandra Pódiumról az Olvasás éjszakáján

Múlt hét szombaton volt az Olvasás éjszakája, egy izgalmas rendezvény, amikor az országban számos könyvesbolt éjjel is nyitva van és különböző programokat szervez.

Már megfigyeltem, minden rendezvény előtt valami jó kis káosz van otthon. Most pénteken leálltak a vonatok, így az egyik gyerek nem jutott be a Kutatók éjszakájára, a másik nem jutott haza Pestről (végül hazagyalogolt, röpke négy óra késéssel). Harmadik haza sem jött, Pesten aludt, mint később kiderült egy vas nélkül, így innen is köszönet Erikának, az írónknak, aki reggel nem hagyta éhen halni :D
Szóval igen pihenten és felhőtlen arccal érkeztem az Alexandra Pódium kávézójába egy órával korábban. :)