Évértékelő

Ha ez ember lánya sok évig blogger, akkor megmaradnak a régi beidegződések, és amint a december a harmincas számok felé közeledik óhatatlanul évértékelőt akar írni. Ez egyfajta viszketegség, már rájöttem. Most is írok, de a változatosság kedvéért nem lesz benne sci-fi meg pszicho, csak írás.


Tavaly már tudtam, hogy megjelenik a regényem, így amikor a kiadó kérte, hogy mutatkozzak be íróként, akkor feltúrtam a vincsesztert, és februárban elindítottam ezt a blogot. Heti egy novella kikerült, volt közte fantasy, szépirodalom, minimalista sci-fi ötletnovella, szóval minden, amit firkálgattam az évek során. Később írtam is egy összefoglalót hozzájuk, mert én se igazodtam ki.

Idén alaposan kimaradt a novellák írása az életemből, de nyáron kiosztották a Zsoldos díjat, ahol két tavalyi Galaktikás publikációm - az Emlékkufár és az Áldott légy, Szent Struktúra - osztott második-harmadik helyen végzett.


Karácsonyra azért sikerült megírnom egy novellát, a Termékvisszahívást. Próbálok visszaesni a ló másik oldaláról, az elmúlt években a hömpölygős regénystílemet sikerült szikár ötletnovellákig leegyszerűsíteni, úgyhogy most kiengedtem a mesélőkedvemet, így 35 ezer K lett.
"Legyen neked is Edwardod, saját vámpírt minden lánynak!" Ez a mottó, és a vámpírrobotokról szól, az ötletet az sfmagon megjelent abúzus cikk adta.


Regények kapcsán többet haladtam, ez évben három művel foglalkoztam:

A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik az év nagy öröme. Nem vagyok egy küldözgetős szerző, és konzervatív módon úgy vélem, a kiadók fizessenek a kéziratokért, szóval négy évet áll a gépemen a regény, míg megtalálta a Könyvmolyképzőt. Jó volt látni, ahogy eljut az olvasókhoz, és a könyvbemutató is nagyon jól sikerült. Azóta született egy interjú, és a Molyon sok kedves visszajelzés is.

A szerkesztést Katona Ildi végezte, és érdekes meglátása volt az, hogy félek kibontani az érzelmi szálakat, nehogy nyál legyen valami. Ez szöget ütött a fejembe, és szépen előhúztam a Scart, vagyis a transzcendens háborús trilógiám első kötetét, és megnéztem a végét. Lám-lám... igaza van.Így szépen beleírtam pár jelenetet ebbe a regénybe.

A harmadik regény, amivel foglalkoztam, az egy fantasy, a Fák népe volt. Nyáron voltam írókörös táborban, és ráébresztettek, hogy kissé túlbonyolítottam a háttérvilágot és a karaktereket, és ez több regényre való anyag lenne. Így aztán kidobtam a megírt részeket, és elkezdtem elejéről.
Hamar rájöttem, hogy az egyszerűsítéssel egy szerethető, átlátható történetet kaptam... Csakhogy semmi kedvem megírni, engem az a kis bonyolult érdekelt. Úgyhogy visszaálltam az eredeti vágányra, és azt írtam tovább. De már megint kidobtam, szóval zajlik az élet.

Pár napja félretettem a dolgot, mert lassan a Calderon második részén kell ügyködnöm. Calderon az első könyvben passzívan űzte a Játékot, de a következő részben megkeveri a szálakat, és sokkal kezdeményezőbb, dominánsabb lesz, és Taina is kiereszti a körmeit. A regény terjedelme is nő, mert kell a hely a cselekmény kibontására.

Mindenkinek boldog új évet kívánok!
És érdeklődve várom minden bloggertől az írós évösszesítőket! :)