Az Artúr kötet apró filozófiai titkai

A Szivárgó sötétség Artúr kötete nagyon sokáig készült, és nem igen blogoltam róla, mert olyan erősen gondolkoztam a háttérben, egyes gondolatsorokat elvetettem, behoztam újakat, így nem mertem semmiről írni, amíg be nem fejeztem.

Öt év munkája van benne, így egyszerre vicces, egyszerre elgondolkoztató volt, amikor megláttam a  Prológus zseniális képregényét. Sosem gondoltam bele, olvasóknak mit jelenthet az, ha egy történet megáll, és várnak, míg az életük halad... :)

A Szivárgó sötétség számomra burkoltan az emberi döntésekről szól. Nagyon sokszor nem értjük a másikat, elmegyünk egymás mellett, miközben egy teljesen más szemszögből ugyanannak az igazságnak egy másik oldala látszik. 

 "Miért gondolja mindenki, hogy vannak jók meg rosszak? Csak jó és rossz döntések vannak." 

A sorozat valójában életrajzi alapokon nyugszik. A háttérben - sok-sok kaland mögé csomagolva - olyan kérdéseket rejtettem, melyek engem életemben nagyon-nagyon foglalkoztattak. Időnként életútbeli döntéseim múltak azon, milyen választ adtam ezekre. 

Vágymágusok fanfic pályázat - eredményhirdetés

Egy borús napon történt, amikor a világ depresszióban és vírusban leledzett, hogy a Titkos Felbujtó azt mondta, hiányzik neki a sok lökött kamasz mágus a mindenféle körteaszalós problémájával. "Mondd csak, nincs kedved fanfic pályázatot hirdetni?"

Mondtam, kalandra fel, ám épp írok, az agysejtjeim száma korlátozott kapacitásban elérhető, így Titkos Felbujtóból elő kell lépned Irodalmi Deszantossá, és segíteni a zsűrizésben. Bátran igent mondott, így esett, hogy meghirdettük a fanfic pályázatot.

Tizenhét írás érkezett, és valami elképesztően izgalmas volt látni, ahogy a világ bővült, az írók megálmodták a szereplők előtörténeteit, vagy későbbi tetteit. Életre keltek Rianna szülei, megtudtuk Ras hátterét, de Ria lelepleződését is láthattuk. A beküldött írások a fanfic címke alatt elérhetők. Köszönöm szépen a hatalmas élményt mindenkinek! :)

És most lássuk, hogy az Irodalmi Deszantossal megbeszélve kik lettek a nyertesek:

 1. helyezett: Süttő Rita: A felfedezés
Díja: egy választható, dedikált On Sai könyv (akár a Vágymágusok második része is, amint megjelenik) + Vágymágusok hűtőmágnes + könyvjelzőcsomag és csoki

2. helyezett: Tatárka Angelina: Rózsák és cseppek
Díja: Vágymágusok hűtőmágnes + könyvjelzőcsomag és csoki

3. helyezett: Laki Éva: Döntések
  Díja: könyvjelzőcsomag és csoki

Kérlek, írjátok meg e-mailben a postacímeteket.

A többieknek is nagy szeretettel köszönöm az örömöt, amit okoztak. És hadd viszonozzam, kérlek, nézzetek be az e-mail címetekre, találtok egy meglepetést :)

Gondolatok: Kapcsolatépítés kontra kapcsolódás

Tavaly nyáron vicces helyzetem volt. Egy csapat íróval dumálgattunk, és nyűglődni kezdtek, hogy mindenki elvárja tőlük a kapcsolatépítést, cukiskodást, és ez milyen kellemetlen.

- Hát, akkor ne építsetek kapcsolatokat. Én sem szoktam, mégis író lettem - mondtam csodálkozva.

Zavart csend. J. rám nézett:

- Ööö... nekem te vagy kapcsolatépítésben a példaképem...

A lányom és a barátnőm diszkréten beleröhögött a teába. Én is kemény öt másodpercig tudtam tartani a nevetést, de aztán nem bírtam tovább. Én ugyanis nem értek egyet a kapcsolatépítéssel.

 

Utána beszélgettünk, és kissé meglepődött a csapat, mit gondolok a témáról. Kérték, írjak már erről egy bejegyzést, mert lehet, jó lenne másnak is. Szerintem ezek teljesen evidens dolgok, de azért elkezdtem. Majd jött az élet, sok dolgom lett, most viszont megint nyár van, és megint szabin vagyok, az eső meg orvul esik...

Akit érdekel a téma, készítsen be egy kávét, jövök és mesélek... Jó hosszú lesz :)

Süttő Rita: A felfedezés

(Az írás a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.) 

 Elgondolkodva néztem a kezemben tartott megsárgult, gyűrött papírt. Ahogy a színe is mutatta, nem a legfrissebb térkép alapján szemlélhettem az országot.

-Egyértelműen nem megbízható ez az átkozott firkálmány - sziszegtem és dühösen lehuppantam a nedves hideg fűbe, hogy előhalásszam a sebtében elpakolt íróeszközeimet. Áthúztam a térképen ábrázolt tavat, majd szomorúan feltekintettem a borús égre.

- Az ilyen felszínes munkák hátráltatnak leginkább - dünnyögtem epésen, de tudtam, hogy valójában én magam is erősen akadályozom a kutatásaimat. 

Csak önmagamat okolhatom, hogy egy sűrű erő közepén ülök a nedves fűben egy teljesen pontatlan térképpel. Tüzetesebben át kellett volna kutatnom a könyvtárat indulás előtt, de féltem, hogy atyám észrevesz és rájön eszeveszett tervemre. Nem nehezíthettem tovább a dolgát, hiszen így is egyre több gond nehezedik a vállára a kiszabott adózások végett. 

Emellett a gonosz pletykák is egyre több ráncot húztak az arcára. A tény, hogy 18 éves vagyok és még nem nősültem meg támadási pontként szolgált a többi nemesi család számára, hisz milyen az a nemesi család, ahol a pletykák szerint az örökös fiú egy szőlőcske.

- Bolondok - dünnyögtem elgondolkodva, majd sóhajtva tanulmányoztam tovább a javításaimmal telerajzolt papírt. 

Zámbó Ilona: Kapocs (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Egész délelőtt vacakul ment a mágia gyakorlás. Lidéc is csak küszködött. Gyakran pillantott felém mintha kétségek között őrlődne. Egyszerre áradt belőle a gyanakvás és a bosszúság. Ras is élesen figyelte minden mozdulatunkat, de mégsem szólt semmit. Eddig úgy véltem Ras kedvel engem, de most felőle is valami furcsát éreztem. Egyre erősebben gyötört az a homályos balsejtelem, hogy rájött a titkomra.

Gyakorlás után Ras rám és Lidércre mutatott. 

- A mai teljesítményetekkel kapcsolatban beszélnem kell veletek. Ez így nem mehet tovább. Jöjjetek velem - intett az erdő felé. - A többiek menjenek vissza a várba fordult a katonákhoz.

A fák gyanakodva figyeltek bennünket. Halkan súgtam. Szeress. A szellőcském játékosan körbe ölelt. Ras rám pillantott, de szó nélkül ment tovább. Egy tisztáson álltunk meg. 

- Üljetek le. 

Szinte ösztönösen egymástól távol, de körben ültünk le. Ras szinte elégedetten bólintott. 

- Itt most senki sem hallhat minket. Némasági varázslatot kell alkalmaznom. Szépvölgyi nyugtasd meg a fákat. 

Nem így szokott szólítani, gondoltam. Lidérc értetlenül pillantott rám. De én a földre tenyereltem és koncentráltam, szeress. Szeress! A fák szinte oltalmazón zártak körbe minket, és a szellőm az én bolondos szellőm Lidérc felé lökdösött, de ellenálltam neki. Nyugi, kérleltem.

Könyvheti hír: kész a Vágymágusok folytatása

Itt a Könyvhét, és bár most elmarad a könyves forgatag, az olvasóknak mégis van egy jó hírem. Elkészült a Vágymágusok trilógia második kötete, A két herceg.

mertolvasnimindigjo Insta képe

Az első kötetben Rianna grófkisasszony, aki titokban szipoly, békésen éldegél tudós apjával és zenész ikeröccsével egy eldugott völgyben, ahol a természet érzőn él és könnyedén öl. Ám egy napon sorozótiszt jön, és tévedésből a fiúruhás Riát viszi el kiképzésre. Az érkező Kartal hercegnek szedik össze a csapatot, ám valakinek ez nem tetszik, és az életükre tör. Ria próbál életben maradni, és mást is életben tartani, miközben a mágiája zavarba hozza a fiúkat. Persze, Kartal is megjön, hogy a helyzet még jobban romoljon.

Aki nem ismeri a sztorit, itt beleolvashat.

Nagyon szerettem a második kötetet, a A két herceget írni. (Itt meséltem is a lezárás életérzéséről.)

De miről is szól a mostani történet?

Az elsőben a vígjátéki elemek keveredtek egy kis krimivel. 

A mostaniban viszont nem külső ellenség a fontos, hanem a belső. Kissé lélektanibb lesz ez a kötet, mert Riának és Kartalnak meg kell küzdenie önmagával, a félelmeikkel és a vágyaikkal. Hol segítik a egymást, hol fordul a helyzet, és a másikra vadásznak.

Tóth Mici: Majd meglátod (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

- Hozzám jössz feleségül?

- Igen! - kiáltottam, és tíz évem minden szeleburdi kecsességével Roan tenyerébe helyeztem a kezem.

Alighogy véget ért a játék, én máris követeltem a következőt:

- Akkor most én leszek a királyfi, te meg… te leszel a hercegnő! - hiába törtem a fejem, nem tudtam semmi érdekes szerepet kitalálni neki úgy, ha mindketten fiúk lettünk volna.

- Én márpedig nem leszek lány!

- Igazságtalan vagy! Nem lehetek mindig én a hercegnő, aki csak várja a lovagját! Néha én is szeretnék harcolni!

- Lehetsz megint te a hétfejű sárkány - mondta engedékenyen az öcsém, de láttam a szemén, hogy gúnyolódik.

Na, majd adok én neked sárkányt!