Somogyi Edina: Egy újabb nap (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Lassan tértem magamhoz, nem akartam elengedni az álombeli világot, ahol minden csupa napfény és melegség volt. Lidérc karjaiban feküdtem, mellkasa egyenletesen emelkedett és süllyedt a fejem alatt. Tegnap éjszakába nyúlóan a mágiáját próbáltuk előhívni, de nem sok sikerrel. Úgy tűnik az aszalás óta az ereje megmakacsolta magát. Hamar ráébredtem, hogy az alhasam tompa fájdalma ébresztett, a piros virágom előjele. Minél előbb el kellett jutnom a paravánhoz. Zahert a mérgezések óta minden éjjel kicsempészték a testvérei, így miénk volt az egész hercegi szoba. Igyekeztem óvatosan feltápászkodni és csendben elosontam a paraván mögé. Hálásan gondoltam Kimcse néne előrelátására. Kinéztem az ablakon, a hajnal épphogy csak derengeni kezdett az ég alján. Felöltözködtem, hogy megkeressem Fola asszonyt szükségem lesz a segítségére a gyolcsokkal, nem hiszem, hogy lesz lehetőségem saját kezűleg kimosni. Az egész vár napok óta olyan, mint egy felbolydult méhkas, Erdon herceg és seregének érkezése holnapra várható.

Az udvaron csak pár katonát láttam mozgolódni, a reggeli fagy csípte az arcomat, így iparkodtam, hogy minél előbb magam mögött hagyjam a hideget. A konyhában kellemes meleg és frissen sült kenyér illata fogadott, mindenki serényen dolgozott. Tina és Lina mosolyogva intettek, amint megláttak. Fola asszony a nagy munkaasztalnál felügyelte a reggeli előkészületeit. Odamentem hozzá és diszkréten elmagyaráztam a problémámat.

Laki Éva: Döntések (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Rianna

-       Ha visszamegyünk a fővárosba, meg fogok nősülni – jegyezte meg Lidérc, amitől a szívem és a mágiám is bukfencet vetett. Valahonnan a gyomromból olyan görcs indult, ami a torkomba felkúszva epe-ízt hozott, a szemeimbe pedig könnyeket csalt.

-       Tudja már felséged – tértem át az elvárt udvariasságú megszólításra -, hogy melyik hölgyet óhajtja boldoggá tenni?

-       Először a húgodra gondoltam, de azt hallottam az egészsége törékeny. Igazából nem érdekel, ki lesz, csak legyen, mert már mindenki azt pletykálja, hogy én is szölőcske lettem melletted. – Felém fordult, féloldalasan elmosolyodott.

-       Nem hiszem, hogy visszatérhetnék Önnel a fővárosba, – mondtam rekedten. Fekete szemei, ha lehetséges, még sötétebbek lettek, mágiája az enyém felé nyújtózott, érteni, érezni akarta a valódi gondolataimat. Én viszont lezártam előtte a mágiám, csak, mint egy egyszerű ember álltam vele szemben. Egy pillanatra éreztem a zavarát, hogy nem érzékel, de felismerte a falamat. Annyi halált, szőrnyű sebesülést láttam már mióta vele járom a csatatereket, hogy megtanultam elzárni a mágiámat mások előtt. Ha hagytam volna, hogy bárki érzékeljen, nem tudtam volna gyógyítani.

-       Hogy érted, hogy nem térhetsz velem vissza?

-       Nincs az az asszony, aki eltűrné, hogy Önnel tartsak – magáztam továbbra is.

Talabér Melánia: A bál (fanfic)

kép: pinterest

 A novella a Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett:

Földanyára mibe keveredtem? Alkut kötöttem Ras parancsnokkal, ha segítek neki és Lidércnek megtudni a király titkát mért akarta megölni saját fiát Karlal herceget akkor elintézi, hogy se nekem se az öcsémnek nem kell a hadseregbe szolgálnia és megtartja titkomat, hogy lány vagyok egyben egy szipoly is, akinek nem lenne szabad élnie.

      Elkészült a terv. Első lépésként helyet kell cserélnünk Roannal. Ras parancsnok kitalált egy ürügyet mért kell haza mennem ő pedig elkísért ne legyen feltűnő, hogy egyedül utazóm meg persze hogy biztos legyen abban nem futamodok meg.

      Mikor haza értem helyet cseréltünk fivéremmel. Roan ment vissza Ras parancsnokkal én pedig a hintómban követtem őket már a bálra úri hölgynek kiöltözve úgy ahogy az ősi családokhoz illik. Miután testvéremet a többiek szeme látára felkísérte a parancsnok a szobájába csak hogy mindenki tudja nem kell keresnie senkinek, rá zárta a háló ajtaját legkisebb esélyt adva a lelepleződére. Ras hátasa helyett hintómba szállva elindultunk a bálba.

Élő bejelentkezés szombaton

Itt a tavasz, itt a könyvfesztivál, amit ezrek vártak. Sajnos, a mostani helyzetben élő író-olvasó találkozásra nincs lehetőség, de azért a háttérben zajlik az élet :)

Szombaton reggel egy izgalmas játék veszi kezdetét az On Sai Facebbok falon, méghozzá Chester Intergalaktikus Sakkjátszmája. 

A Calderon és a Szivárgó sötétség sorozat mellékszereplői párharcot vívnak, hogy kiről szülessen a végén novella. Hm, vajon egy helyes szőke szamuráj nyer? Vagy épp Don köpenye? Ki tudja?

Minden nap reggel nyolckor kikerül egy páros, és éjfélig szavazhattok, hogy ki jusson tovább. A Galaktikus Fanklub vezeti a játékot, szeretettel várunk rá mindenkit :) 

Április 25-én, szombaton 15 órakor az On Sai Facebook falon élő bejelentkezést tartok a Virtuális Könyvfesztivál keretében.

Lehet előre is küldeni kérdéseket, és persze szeretettel várom élőben is. Szó esik majd arról, hogy állok a Vágymágusok folytatásával, milyen karanténban az élet, és minden másról, amit kérdeztek. Miután még sosem élőztem, így ígérem, rendkívül béna leszek, úgyhogy jól fogunk szórakozni :D

Május 1-ig még küldhettek a Vágymágus fanfic pályázatra írásokat. Nagyon izgalmas, hogyan látjátok a történetet. Szeretettel várom a novellákat :)

Mostanság két interjú készült velem, az egyik egy általános írói körkép az Álmok útján blogon.

A másik kifejezetten karanténos életképként a Young Adult Könyvklubban.

Az On Sai kötetek a Virtuális Könyvfesztivál alatt 27% kedvezménnyel kaphatók a kiadónál.

Vidám tavaszt és sok jó olvasnivalót mindenkinek :)

 

Molnár Vanessza: A kapocs (fanfic)

kép: pinterest

A novella a Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett:

Kavarog a fejem, akaratlanul is végig pörgettem a fejemben a nap eseményeit újra és újra, mintha ettől bármi is változna.

Nagyot sóhajtottam és arcomat a szőrmébe fúrtam, csöndben átkoztam magam, hogy nem fogadtam el Lidérc ajánlatát és adtam neki fél aranyat, most Zaher halk szuszogásának hiányát is könnyebb lett volna elviselni.

A Földanyára! Valami hideg, ragadós anyag itatta át a fekhelyem, a nap fénye óvatosan kúszott be az ódon várfalak ablakain. Azonnal felültem és lázasan gondolkodni kezdtem. Ha bárki benyit ide, végem.

Gyorsan előkotortam a tarisznyámból a gyolcsokat és egyenruhát öltöttem, majd halk koppanással behúztam magam mögött a nehéz tölgyfaajtót. Erős ütést éreztem a halántékomnál, elsötétült az a kevéske fény is, ami beszűrődött a várba. Csak pár balladányit lehettem eszméletlen, erős, éles fájdalmat éreztem mellkas tájékon. Fejem tehetetlenül himbálózott, ahogy valaki a hátára dobva cipelt. Résnyire óvatosan kinyitottam szemem, két embert számoltam gyorsan össze, paraszt öltözékben. Az engem cipelő férfi is mágia nélküli lehetett, hiszen nem szívtam magamba erejét még ennyire súlyos sérüléssel sem. Émelyegtem, éreztem, ahogy vércseppenként száll el az erőm.

Simon Orsolya: Másnapok (fanfic)

A novella a Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett:

A reggelinél Ras és Mort folyamatosan szuggerált, várva, mivel fogom megörvendeztetni őket a nap folyamán, de jobban lekötött Lidérc, amint nem törődve bármilyen illemmel, falta be a tányérjába került viszontagságos ételét.

Mérges voltam rá, azok után, amit tett, azután, hogy felriadtam hajnalban.

Az élet kifürkészhetetlensége egészen odáig fajult, hogy a kóborló szelecském ébresztett fel a furcsa álmomból. Fájó pont volt, mivel ismét a hegytetőn állva figyeltem az örökké felhős eget. Borzongva tápászkodtam fel az ágyamból, ami incselkedett meleg puhaságával és csábított vissza az édes alvás ígéretéhez.

Mindhárman túléltük az elmúlt napokat, heteket, de még sem fér a fejembe, hogy szipoly létemre hogyan nem sikerült Lidércet akaratlanul a túlvilágra küldenem. Ez nem jelentette azt, hogy ő, vagy éppen Ras ne gondolt volna arra, hogy eltennének láb alól, de Szépvölgyi lévén, meg a bennem lévő mágia miatt ők sem mernek erre utaló tettekre vetemedni. Szép is lenne! A királyságnak nem lenne aszalt körtéje, senki nem kéretne teát a katonák közül, na és kit kellene jobb belátásra bírnia Rasnak, ha Lidércnek nem lenne vitapartnere? Vagy aszalótársa?

Matócsi Illés Gábor: Kínzókamra (fanfic)

A Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett novella következik:

Finona az ablaknál állt, és a lenyugvó nap fényében a kastély parkját nézte. Nézte, de nem látta, mert a gondolatai egészen máshol jártak.  Férje rokonainál, és barátainál, akik közül az utóbbi 10-20 napban nagyon sokan eltűntek. Eltűntek, és azóta sem kerültek elő.
Kakukk nevű barátjuk (akinek a kémhálózata már nagyon sokszor segítette őket) egymás után számolt be emberei lelepleződéséről, és eltűnéséről. Kard nevű barátjuk aki rengeteg katonájával segítette őket négy napja tűnt el. Egyetlen katonája maradt csak aki félholtan esett be hozzájuk a hírrel. Férje (akit Szél néven ismertek) és a legkisebb testvér volt a hercegi családban de a trónöröklési sorban a 12. helyen állt, ugyan nem veszélyeztette idősebb testvérei jogát a trónhoz, amit azzal is bizonyított hogy nem nemes leányzót vett feleségül, hanem őt. Egy egyszerű fogadós lányát. Mégsem érezhette biztonságban magát.

Itt az idő, írj fanficet a Vágymágusokhoz!

A karanténban búslakodsz?
Ne tedd!
Itt az idő alkotni valami izgalmasat!
Ha olvastad az Álruhában kötetet, biztos izgatja a fantáziádat, mi lehet majd a szereplők sorsa, vagy épp milyen a mellékszereplők múltja. Netán összehoznál szereplőket? :)
Írj a Vágymágusok világára fanfictiont, és küldd el az onsairegenyek kukac gmail pont com címre.
A beküldés folyamatos, és az írások kikerülnek ide, a blogra.
Egy ember egy írást küldhet, társszerzők kettőt.
Határidő: május 1. 

1. helyezett:
- egy választható, dedikált On Sai könyv (akár a Vágymágusok második része is, amint megjelenik)
- Vágymágusok hűtőmágnes
- könyvjelzőcsomag és csoki

2. helyezett:
- Vágymágusok hűtőmágnes
- könyvjelzőcsomag és csoki

3. helyezett:
- könyvjelzőcsomag és csoki

Tollra fel! Ne unatkozz a karanténban, hanem alkoss egy izgalmas világra! :)

(Ha még nem ismered a könyvet, olvass bele itt.)

A dédi sós kalácsa, avagy hogyan készíts könnyen kelt tésztát?

Tűnődtem, hogy íróként mi az a hasznos segítség, amit én tudnék adni a karanténban senyvedő embertársaknak, és rájöttem, hogy van egy szupererőm: húsz éve dagasztok kelt tésztát. 

Még hajdan Mancika déditől tanultam Orosházán, aki a férjem nagyija volt, egy olyan igazi, alföldi, fejkendős néni. Utólag már gyanakszom, hogy ez valami női beavatási szertartás lehetett, és akkor fogadott el engem, az életképtelen álmodozót egy szem unokája leendő feleségének, amikor elsajátítottam a kelt tészta ősi receptjét.

Ez a tudás íróként is rengetegszer segített, amikor fél lábbal egy másik világban éltem. Sokkal egyszerűbb gondolkozni, és közben megsütni valami finomat a családnak, mint boltba menni és emberekkel kommunikálni. 

Aki még soha nem sütött kelt tésztát, és nincs kenyérsütő gépe, hanem kézzel szeretne nekiállni, annak jobb nem a kenyérrel kezdenie, hanem a köménymagos kaláccsal. Látszólag összetettebb a recept, de a valóságban sokkal könnyebben kezelhető tészta, és elsőre is sikerélményt ad :)

Vágymágusok blogturné indul :)

Izgalmas időszak jön, elindult a Vágymágusok blogturnéja. Ilyenkor megadott napokon bloggerek írnak a könyvről (nekem is meglepetés, miket), és a végén egy izgalmas játék található, mellyel meg lehet nyerni a könyvet. 

A turné állomásai:

01/05 Dreamworld
01/07 Dreamworld - Idézetek
01/09 Könyv és más
01/11 Könyvvilág
01/13 Hagyjatok! Olvasok!
01/15 Spirit Bliss Sárga könyves út
01/17 Kelly és Lupi olvas
Jó olvasást, jó játékot! :)

2019 - Évösszesítő... egy kis kollektivista gyorstalpalóval :)

kép: pinterest

A 2019 ritka nehéz év volt, egy csomó olyan problémával szembesültem, amit nem tudtam megoldani, vagy olyan módon kellett, ami nekem érzelmileg nem megy.

Az előző év se volt könnyű, nem is jelent meg regényem, de optimistán úgy indultam a januárnak, hogy ide nekem az oroszlánt, mit nekem regényírás, meg magánéletileg is ezernyi tervem volt. Aztán év elején keresztülment a családon az Élet nevű tehervonat, és biztos, ami biztos, még vissza is tolatott. Plusz meg kellett oldanom valamit, amit tíz éve nem tudok.

Annyira nehéz év volt, hogy külső írós tevékenységben csak a fontosabb dolgokat tartottam meg, minden mást elkezdtem lepakolni magamról. Közönségtalálkozón Egerben és Pakson jártam, mindkettő nagyon jó élmény volt. Részt vettem a Csillagponton Debrecenben két kedvenc íróm, Raana Raas és Szabó Sándor társaságában. Kiültem beszélgetésre, dedikálásra a kiadó rendezvényein: a könyvfesztiválon, könyvhéten, az őszi Olvasás éjszakáján és a téli Csillagszórón. (Utóbbiról hanganyag itt.)

Lehozott egy interjút a Népszava, lehet-e a jóért rosszat tenni címmel. Illetve volt egy élő beszélgetés a Manna FM rádióban is egy kis lelkizéssel. (Hanganyag itt.)