Miogin bázis - 2. fejezet

Márkról azonnal lefoszlott a vidámság, ahogy már nem látta senki.

Végigsietett a folyosókon, és bement a Kék terembe, a központi irányítóterembe, ami a nevét a falakat megszínező mélykék lazuritporról kapta. Csak intett az ott dolgozó nyolc embernek, akik a hajók leszállását, és a szerelőcsapatokat irányították, megnézte van-e valami zűr, aztán kiment, és a központi folyosóról elkanyarodott egy szűkebb szervizjáratra. Az egyik kopott ajtón át egy lomtárba lépett.

Hátrament a polcok között, és rátette a tenyerét az ajtó zárjára.

A titkos szoba valaha egy vezető megfigyelőhelysége lehetett, amikor a bázis még hadiüzem volt. Körben mindenhol monitorok, kijelzők voltak, de már nem futottak a rögzítők, Márk tiltott mindenféle felvételt. A belső folyosókon, a park és a templom környékén a kamerákat is leszereltette. Csak a dokkokról, és a kalózhajók környékéről volt kép. Az osztott képernyő két falat beborított.

A harmadik falat egy fekete kanapé foglalta el. Adalbert, ha a bázison járt, itt szunyókált, de most csak egy barna takaró hevert rajta, noha a fiúnak pihennie kellett volna. A Navranon súlyos sugárfertőzést kapott, az apja azt hitte, egy klinikán kezelik vele.

Miogin bázis - 1. fejezet

– Ez az! Szex! – kiáltott Márk a sor közepén, mire minden arc felé fordult. – Szerintem Artúr ezt kapja tőlem a szülinapjára!

Artúr erre a mondatra lépett be a Miogin bázis hatalmas ebédlőjébe.

Az egyik dokkból, a kalózok közül jött, így a mellény csuklyája még eltakarta az arcát. Lehajtotta a fejét, hogy ne látszódjon, ahogy elneveti magát. Márkban ezt szerette a legjobban, olyan könnyű volt mellette az élet.

– Remélem, nem magadat teszed díszdobozba! – harsogta vidáman a nagydarab Szilárd. Körülöttük nevettek az emberek.

Artúr erre meglepve felnézett. Szilárd és Márk egymást ugratják?

Szilárd astori mértékkel mérve is régi keresztény családból származott, az ősei generációk óta védték a hitet, többen vértanúk lettek, ami egy roppant szép kifejezés arra, amikor a kalózok elkapnak és megnyúznak valakit. Nagyon nehezen tolerálta a „frissen megtérők” lazaságát, főleg Márkét. De Krisztus jóban volt a kurvákkal, és Márk anyja is az volt, így aztán Szilárd úgy döntött, megértő lesz. Márk azonban nem volt megértő, és az ilyen érvelésre rendszeresen ütött. Szilárd szerint azért, mert hiányosak a bibliai ismeretei.

Ó, igen, team Artúr...:)

Éjjel van, és nem tudok aludni, ami ritkán esik meg, mert keveset alszom, de azt abszolút mélyen. Mondjuk, ha éjjel vihar van, akkor atomcsapások elől szoktam menekülni, és álmomban tök menő döntéseket hozok, mert egy pont után sosem menekülök, hanem megfordulok, és segédkezek a világmegmentésben, amibe mondjuk belehalok, de ez mellékszál...

...ha azt gondoljuk, hogy Don hűha, vagy Scar szupertápcsíra, esetleg Lucy túl hatalmas, akkor még sehol se vagyunk. Artúr nem egy telepata mentál, aki anyagot formál, vagy egy különleges harci képességekkel rendelkező, zseniális navigátor, hanem egy sima ember...

Akár a valós életből is lehetne a szomszéd srác, a helyi kisközi vezetője, vagy épp egy papnövendék. Találkoztam már artúrokkal, olyan emberekkel, akik ott élnek mindenhol... és akik atomcsapás esetén kint maradnának velem a bunker előtt, és mentenék az emberiség maradékát, akkor is, ha belehalnak.

Szeretem azt, amikor nemet mond. És azt is, amikor kutatja a valóságot, mert ő csak abban akar hinni. A dolgok azok, amik, a fogaskerék mindig is fogaskerék marad, hiába hazudjuk nyalókának. Ezt életemben én is sokszor éreztem, Elvárják, hogy valamiről valamit gondoljak, Pedig a dolgokat csak hosszan kell nézni, előfeltevések nélkül, és megvárni, amíg kirajzolódik az igazi kép, minél több illúziót lehántva. Artúr meg meri kérdőjelezni Istent. Máshogy, mint Scar, aki valami ősbizalommal hisz.  

Az is jó, hogy Artúr nem önmagában áll, hanem a többiek rajzolják ki. Márk és Adalbert szemével látjuk, ahogy a Miogin bázis mindennapjaiban, hol vidám, hol életveszélyes perceiben ott vannak egymásnak, vagy épp nincsenek ott, és hordozzák ennek hiányát. Nagyon szeretem Artúr és a Márk barátságát, két ennyire más ember kötődését.

És szeretem Adalbertet is, aki ebben a sztoriban tartogat pár meglepetést. Nem csak azt, hogy lett Márk a keresztapja, de azt is, hogy valójában ki ő, milyen ember, mi lapul az örökké viselt digitális maszk alatt.

Elálmosodtam :) Most hallgassunk egy kis Hoziert:

Könyvheti megjelenés, avagy hogy született a Miogin bázis

Júniusban kijön a Szivárgó sötétség sorozathoz egy kisregény, a Miogin bázis. 

Hatalmas öröm számomra, hogy elkészült. Nem csak azért, mert ujjé, kijön egy új írás, hanem mert a kis rohadék tizennégy variánst élt meg. Mondtam a szereplőknek, ha sokat szabotálnak, szexregényt csinálok belőlük. 

A sorozattal eddig úgy állunk, hogy

- Scar (2013)

- Lucy (2014)

A második regényben a gonosz entitás négyből három szereplőt sikeresen leradírozott a térképről. Sok idő, mire a szereplők talpra állnak, addig mindenki a saját életével, meg a háborúval van elfoglalva, nem találkoznak. Úgy voltam vele, ha a sorozatnak vége, és az olvasók szeretnék, ezt az időszakot kisregényekkel bemutatom.

Könyvfesztiválos forgatag

Egy jó hosszú bejegyzésre készültem, mert annyi élmény ért, de rövidre fogom, mert most fejeztem be a munkát, és irány az írás. Le kéne adnom az Artúros kisregényt, hogy a Könyvhétre megjelenhessen, szóval agyilag kissé máshol vagyok, meg szétesve...  :)

A Könyvfeszt zseniálisan jó volt. :)

Előtte pár nappal rájöttem, hogy írtam hét könyvet, de mivel extrovertált énemben egy antiszoc szerző lakik, így fényképem szinte nulla az ilyen alkalmakról (én ott voltam, ezzel simán beérem). Szóval előrelátóan körbesírtam a gyerekeimet, a barátaimat és az ellenségeimet, hogy valaki egy-két fotót lőjön már, hogy legalább egy pinduri anyagom legyen, amit ehhez a bejegyzéshez használhatok.

Természetesen az összes haver röhögött azon, hogy fotó kéne, mert tudják, szerintem a létezés egy múló pillanat, és tök felesleges dokumentálni, pont azért szép, mert elmúlik. Legyintettek a komoly problémámra, miszerint kétségeim vannak a létezésem iránt. Egyedül a tízéves Boti fiam lelkesedett, így egy bátor ifjú fotóssal felvértezve indultam a digitális lét felé...

Könyvfesztivál - izgalmas programok

Idén négy helyen találkozhattok velem a Könyvfesztiválon :)
Április 22., szombat - Millenáris

Dedikálások:
10-11 óráig a D2 stand előtt
12-13 óráig a B28-as stand előtt
Hozok könyvjelzőket, most már van az Esővágy kötethez is :)

15 órakor Galaktikus Fanklub találkozó
A parkban a Story Shop K14-es standja előtt találkozunk.
(Itt lehet On Sai poharakat, pólokat, táskákat kapni. Érdemes korábban megrendelni, hogy biztosan legyen az a szín és könyves idézet, amit szeretnétek.)
A standtól elmegyünk, és letelepszünk a parkban egy kötetlen író-olvasó találkozóra. Sztorizgatunk, meg játszani is fogunk, lehet nyerni könyvet és más izgalmas dolgokat :)
Facebook esemény

Délután nem íróként, hanem szerkesztőként leszek jelen:
17.00–18.00 - Szabó Magda terem 
Mitől képző a Könyvmolyképző? Miért szeretik sokan a kiadó könyveit? 
Hogyan „születik” a jó olvasó? Titkok, történetek, kiadói kulisszatitkok 
Résztvevők: Katona Ildikó és Varga Beáta, valamint a Könyvmolyképző 
olvasói

Szeretettel várok mindenkit!

Sorok mögött: Írás és leírás, avagy kongó csöndből zsongó tavasz

A nyelvet igazából  a költők birtokolják. Mi, prózaírók kispályások vagyunk ahhoz a lenyűgöző és zseniális hangzáshoz, és színességhez képest, amit egy jó költő lehív a kollektív nyelvi tudatból. Persze, hébe-hóba én is kifakadok, és az anyázást tört sorokba rendezem:

Írói ítélet

Prózát nem érsz

halj meg kopáran

halj meg nélkülem

egyedül egy verslábbal

Sorok mögött: Amiről nem beszélünk

Nibela érdekes témát vetett fel: írjunk arról, miről nem írunk.
Most épp tele a hócipőm, időnként felgyűlik a trutyi, úgyhogy lássuk, januárban mi az, amiről amúgy nem írnék, mert szerintem nem való írós blogra.
(A marketingeseket kérem, tegyék homlokukra a borogatást. :))

Első dolog a valakinek lenni témakör.

Mostanában párszor megdöbbentem, ahogy néztem az írókat, kritikusokat, irodalmi szervezőket... Nem attól lesz egy ember valaki, hogy valamit csinál, és az menő... Itt valami rohadt nagy tévedés van.

Kétféle igazi valakiság van a szememben. Az egyik az, amit én magamról is gondolok: soha nem tapodta a földet még egy ember ilyen gondolatokkal, ilyen genetikai mintázattal. Egyediek vagyunk, minden egyes ember, kivétel nélkül. Ez nem függ a népszerűségtől, sikertől, nem lehet mástól megkapni, de el sem tudja más venni. Szériatartozék az Élethez. Aki ezt megérti, átéli a mélységét, azt soha többet nem rángat múló siker. A létezés varázslat, egyszerűen nem tudtok nem egyediek és megismételhetetlenek lenni.

Évértékelő

Meglepően alakult az idei év. Íróként zuhanórepülésbe kerültem, de egy csomó ember épp most, épp itt, épp velem akart valamit csinálni, és ebből meglepő és nagyszerű dolgok születtek. :)

Rögtön év elején ért az első nagy öröm, elkészült a Calderon angol fordítása. Örök hálám Katona Ildi kiadóvezetőnek, és Mórocz Dani fordítónak! Újszerű, bizsergető érzés volt angolul is röhögni a poénokon. :D

Esővágy könyvbemutató + Csillagszóró teljes progi

Izgalmas hétvége jön! Hatalmas könyvvásár, két teremben párhuzamosan könyvbemutatók, dedikálások, kerekasztalok íróknak, fordítóknak, bloggereknek...:)
Mindjárt mutatom a teljes programot.

Az Esővágy könyvbemutatója szombaton 15.30-kor kezd, és László Maya illusztrátorral együtt ülünk ki. Moskát Anita beszélget velünk

Facebook link

kép: Manni 

Az Esővágyról

Izgalmas projektbe vágtunk bele, nem tudom, ki izgul jobban, az illusztrátorom, a kiadóm, vagy én :)
A nagy decemberi Könyvmolyképzős rendezvényre megjelenik az Esővágy novelláskötetem.
13 novella került bele ebbe a Best of On Sai válogatásba, 13 izgalmas világ, hol mulatságos, hol elgondolkoztató történetekkel.
László Maya csodálatos illusztrációi kísérik a könyvet, a borítóterv is az ő keze munkáját dicséri:

Hogy milyen novellák kerültek bele?  És milyen képek?
A Galaktikus Fanklub már lépett, és kinyomozta. (Annyit poénkodtam a könyvekben a GF-ről, hogy két hete megalakult, ez akkora poén... még emésztem :))
Vasárnaptól minden nap 18 órakor egy novella első sorai, és a hozzá rajzolt eredeti illusztrációk felkerülnek egyfajta exkluzív adventi on sai naptárként:
https://www.facebook.com/galaktikus.fanklub/

Aki jó matekból, az kiszámolhatja, mikor lesz a kiadó rendezvénye... :)
Ott is lesz dedikálás, könyvbemutató, de aki nem tud eljönni, annak már előrendelhető a könyv a kiadó oldalán.
A fülszöveget is elolvashatjátok, ami láttán zavaromban a nemlétező szoknyácskám szélét gyűrögettem:
goo.gl/BU5P0C

Remélem, tetszeni fog a kötet, és nagy élmény lesz a fa alatt olvasgatva! :)