Nyilvános anyagok a Patreonon

Szeptember végén indult a Patreonom, és elég sok anyag felkerült már rá. Jó móka feltúrni a heverő pendrive-okat, és kikeresni az írásokat, vagy egy-egy előadás hanganyagát. A pszichós témák kapcsán friss felvételeket készítek, bár még kicsit edzenem kell, hogy ne kezdjek ööözni, amikor gondolkozom. Élőben ez nem feltűnő, de hanganyagon szerintem igen :)

Ezek kerültek fel idén. Betettem a linket a nyilvánosan megnézhető anyagokhoz:

OLVASNIVALÓ:

Önálló novellák: 

• Isten arcai  
• Termékvisszahívás (Ez egy sci-fi írás, ami még 2013-ban jelent meg a Galaktikában.)
• Anyák napja 2096
• Áldott légy, Szent Struktúra 
• Hiány 
• A Szunnyadó vulkánon innen és túl

2020 - évértékelő

Az idei évben világméretű krízis zajlott, de mint minden hatalmas, éles változásban, ebben is benne lapult a felszabadulás. Nagyon érdekes volt látni, hogy sokan eddig mókuskerekében éltek, de otthon lelkesen ezerféle kreatív dologba kezdtek. Az online oktatás és a home office alatt az introvertáltak szinte kivirágoztak, és utat találtak a világhoz. 

Közben az igazság pillanatai is látszottak, családok szakadtak széjjel, új emberi kapcsolatok alakultak ki, megnőtt az igazi, mély, őszinte figyelem a másik ember felé. Előjöttek a társadalmi feszültségek, és a nők munkájára nagyobb figyelem hárult, a bántalmazott nők helyzete is előtérbe került, minden iszonyú krízisével egyetemben.

A krízis tükröt adott a céges vezetőkről is. A protekciósok és hozzá nem értők rugalmatlanok voltak egy ekkora változáshoz, míg akik tehetséges vezetők, azok kihívásnak vették és új utakat találtak. Mint egy hatalmas mérleg, minden megmérettetett, és bizony volt, ami könnyűnek találtatott. Élet és pusztulás egyszerre volt jelen mind a  fizikai, mind a mentális térben.

Videó - A két herceg online könyvbemutatója

 A 2020 az online adások éve, aminek megvan az előnye, például kétórás csevegésekkor sem dobják ki a teremből az embert :)

Köszönöm a sokféle kérdést, gondolatot, amit hoztatok. Sajnálom, hogy csúszott a könyv, és így még csak páran tudtátok olvasni, de remélem, karácsonyra mindenkinek odaér, és nagy öröm lesz a fa alatt :)

Aki nem látta a beszélgetést, és kíváncsi rá, itt meg tudja nézni.

Vágymágusok 2. blogturné

Nagy örömömre elindult A két herceg blogturnéja. Ilyenkor bloggerek írnak a kötetről, és kitesznek érdekességeket is. Nagyon izgalmas ez nekünk, íróknak is, hiszen nem árulják el előre, kinek, hogy tetszett a könyv, hanem meglepetés mindez :)

Ezeken az állomásokon zajlik a turné, és a hozzá kapcsolt könyves nyereményjáték:

12. 07. Könyvvilág - értékelés
12.10. Sorok között - értékelés
12.13. Sorok között - Karácsonyi interjú
12.16. Spirit Bliss Sárga könyves út -  értékelés
12.19. Dreamworld - idézetek
12.21. Spirit  Bliss Sárga könyves út - interjú
12.22. Dreamworld - értékelés

Köszönöm szépen a bloggereknek a turnét!

Jó olvasást, jó játékot mindenkinek :)

Novemberi anyagok voltak a Patreonon

 Novemberben sokan mások, és hát én is elértem a mélypontot. Az évnek ebben a szakaszában ez egy normális folyamat, a november egyrészt a halál hónapja, másrészt az elengedésé, el kell hagyni a régi dolgokat, hogy új születhessen. A decemberi öröm és fény akkor tud valósággá válni, ha előbb a sivárságon átmegyünk. Nem véletlen, hogy a megküzdésről készítettem hanganyagokat. Ezek még folytatódni fognak decemberben is.

Önismereti hanganyagok voltak:

• Hogyan legyünk jól tartós stressz idején? - Sokaknál láttam, hogy a pandémia miatt elérték a kimerülési szakaszt, így került szóba ez a téma. Mire kell figyelni, honnan lehet energiát meríteni a hétköznapokban?
• Megküzdés (reziliencia) - Ez egy önismereti sorozat lesz, eddig két hanganyag került fel. Az elsőben arról van szó, hogy vannak, akik kemény helyzetekből is megerősödve jönnek ki, míg sajnos vannak, akik nem. Milyen hozott tapasztalatok, milyen háttérben húzódó folyamatok lehetnek ezek mögött? A második rész a megküzdés hét alapelemét kezdi tárgyalni, önismereti feladattal együtt.

Íróknak szóló anyagok voltak:

• A történeti és érzelmi ív szétválása 1. - Vannak olyan helyzetek, amikor a regényben a történeti ív problémája nem írástechnikai hiba, az író érti mit kéne csinálnia, de nem tudja megtenni, mert a személyiséghez kapcsolódik egy-egy működési mód. Ilyenkor az önismereti módszer hatásosabb, illetve egy más típusú regényellenőrzés szintén segíthet. (A siker tintája 2. anyaga.)
• Hogyan írjunk novellát? Lehetőleg jót - Ez egy 2017-es előadásom hangfelvétele. Egy nagyon jó hangulatú, így kissé zajos interaktív beszélgetés volt, ahol kiderül, mi az ütős novellák titka. 

Olvasóknak szóló anyagok voltak:

• beleolvasó: A két herceg 3. részlet - Akik már nagyon kíváncsiak voltak megjelenés előtt, hogy hova kanyarodik a történet, azoknak egy kis betekintő.
• exkluzív: Hogyan zajlott A két herceg borítótervezése? - A borítótervezés mindig komplex folyamat, és a Vágymágusoké különösen izgalmas kihívás volt.
• novella: Áldott légy Szent Struktúra - A sci-finek nem a technikai ágát űzöm, hanem pszichológiai és vallási sci-fiket írok, hiszen ezekhez van háttértudásom. Itt az individualizmus és a kollektivizmus csap össze a szereplők gondolkozásmódján keresztül. Akkoriban nagyon érdekelt ez a téma, nem csoda, hogy beszivárgott az írásaimba is :)

Decembertől kicsit átszervezem a Patreont. 

Eddig a Csempészek szekciójába a régi novellákat és a kezdő íróknak szóló anyagokat szántam. De rájöttem, évek óta gyakorlott írókkal foglalkozom, ezek a témák érdekelnek, így kezdők felé már nem fogok beszélni. A siker tintájában úgyis számos gondolatomat meg lehet találni.

Míg viszont kellene egy részleg a fiatal olvasóknak, így a Csempészek rovat a kis színesek gyűjtőhelye lesz. Ez csak olvasóknak szóló szekcióvá válik, és a Vörös pöttyös regényeimhez kapcsolódó szösszenetek kerülnek ide. Hogy nézett ki egy jelenet más karakter szemszögéből az Apa, randizhatok egy lovaggal vagy a Vágymágusok világaiban? Ilyen kis színesek, szösszenetek, minijelenetek kerülnek ide. 
(A felnőtt sorozatokhoz kapcsolódó kiegészítő írások a Lovagokhoz kerülnek, míg jövőre az aktuálisan írt regényeimet a Főnemesek szekciójában lehet követni.)

Köszönöm szépen a támogatásokat! :)

patreon.com/onsai

A két herceg - online könyvbemutató

A Vágymágusok második része lesz a tizenharmadik kötetem és stílszerűen december 13-án lesz a könyvbemutatója :)

Izgalmas kulisszatitokkal készülök, és persze szeretettel várom a kérdéseket is.

A könyv szerdán jön ki, így vasárnapra már sokan megkapjátok. Ha beleolvastok (vadmotoros olvasók netán el is olvassák), majd ne spoilerezzetek. Én is figyelek rá, hogy ne szóljam el magam :)

Remélem, a könyv utolsó két jelenete - így vagy úgy, de - erős érzéseket fog kelteni... :D 

A könyvbemutató az On Sai Facebook oldalon lesz (nem az eseménybe belépve), mert a főoldalon könnyebben megtaláljátok.

A beszélgetés ideje: december 13. 18 óra. 

Katt ide és az esemény küld emlékeztető üzenetet.

Aki esetleg újra meghallgatná az első kötet bemutatóját, az itt nosztalgiázhat: 

https://soundcloud.com/user-178092479/on-sai-csillagszoro-2019mp3

Kulisszatitkok: Mi szerepel A két herceg borítóján?

Itt a pillanat, amikor nyomdába megy a Vágymágusok 2. - A két herceg. Ez egy ifjúsági fantasy regény, ahol a világ varázslatos voltáról és a nő-férfi szerepekről mesélek. 

Sokan kérdezték, hogy mi a titka a borítónak, és megindult a találgatás, hogy mit látunk a képen :)

A borítót most is László Maya grafikus és tetoválóművész tervezte.

Az első kötetnél azt kértem, hogy Rianna nemesi volta és a női princípium jelenjen meg rajta (eh, de lejáratták ezt a szép szót manapság), így született meg a nyakékes díszítés közepén a lótuszvirág, benne a stilizált, díszes jin jang körtével. 

Míg a második kötetnél a férfi és női erők szerepeltetését kértem, illetve mellé két jelképet és két mágiaformát.

Nagyon kíváncsi voltam, Maya hogyan oldja meg, mit talál ki, ami tükrözi könyvet és megsúgja a mit sem sejtő olvasóknak már a könyvesboltban, hogy mivel kerültek szembe :)

Ebben a kötetben aktív szereplővé válik Rianna "szelecskéje" - amit csak ő tart cukinak, de mindenki más gyilkos szélszörnynek. Az élő szelet jelképezik a kép oldalán a fuvallatok.

Szintén előtérbe kerül  a könyvben a földmágia és a mágiától élővé váló föld is, így kerültek a kristályok a képre.

Az új íróiskolai kurzusok születéséről :)

Az elmúlt fél év nagyon izgalmas volt. Rengeteget gondolkoztam, milyen új alapra helyezzem az íróiskolai oktatást. Nyolc éve zajlik az írósuli, és ideje megújítani. Végül a 4 hetes gyakorlati kurzusok bevezetése lett ez, és a zsánerspecifikus oktatás. Egyik típusa a világépítési kurzusok, másik az atmoszférateremtő kurzusok. (Majd 2022-ben jönnek a karakterközpontú, és információadagolásra épülő gyakorlati kurzusok is. Ezeknek a tananyagát még át kell gondolnom, mert az infoadagolást borzalmasan nehéz tanítani.)

Amikor összeállt a rendszer, leültünk az oktatókkal, és meglepetésemre Kozma Réka (az Így neveled a regényedet gazdája) javasolta, hogy ha már reform, akkor oktassuk az egyik kedvenc zsánerét, a pszichothrillert is. A thriller kezd elindulni idehaza, de nem elég erőteljesen használják az eszköztárat, és hátha ezt oktatással meg lehet támogatni. Bele is vettük a kurzuskínálatba. Az evolúciós félelmek, és a tudattalan szorongások nagyszerű pszichológiai téma, és ha lesz időm, jegyzeteket majd én is fűzök Réka tananyagához.

Róbert Kati is behozott új ötletet. A romantika atmoszférateremtése kapcsán ne csak az alapeszköztárat gyakoroltassuk, hanem az egyediség kibontását, illetve a jelképek és a szubtextuális eszközök használatát. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezt mennyire bírják majd megírni a hallgatók. Ha igen, akkor később a romantika magasabb szintű eszköztárához is kidolgozhat nekik egy haladó kurzust. 

Hogyan zajlik nálam egy szerkesztés?

Szokták kérdezgetni, milyen élmény a szerkesztés, hogyan zajlik. Írók azt szokták kérdezni, nehéz-e érzelmileg a szerkesztés. Olvasók meg azt, kell-e egyáltalán szerkesztő, ha én magam is az vagyok. 

Igen, természetesen kell szerkesztő. Nekem elég sajátos munkamódszerem van, így ebből egyedi gondok szoktak fakadni, viszont más téren meg nagy könnyebbségek is. 

Szoktam néha mondani, hogy történetmesélő vagyok, nem író. Ahogy más este olvas, filmet néz, számítógépes játékot játszik, én úgy szövök történetet gyerekkorom óta. Hatalmas mennyiségen túl vagyok. Ilyenkor lesüllyedek egyfajta imaginatív térbe és történetszövés közben pihen az elmém. Egy másik világ "istene" vagyok; sosem szerepelek a sztoriban, nem kerül bele a valóságból ember, nem is reál történetek ezek, hanem sci-fi, fantasy világok. Nem szavakban vagy képekben gondolkozom, hanem "belülről" alkotom meg. Motivációk, érzések, mozgások, gondolatok - ezekből épül fel. Létrehozok egy erős alaphelyzetet, és izgatottan figyelem a karakterek és a világ ütközéseit, a világok belső törvényszerűségeit. Imádok új és új világokat teremteni.

Kb. három hét, míg egy regény méretű sztori lejátszódik, és legtöbbet hagyom a semmibe süllyedni. Viszont ha érdekesebb, újra eljátszom vele, variálni kezdem. Mi történik, ha egy szereplő más életkorú vagy nemű lesz, hogyan változik az esemény? Mi történik, ha egy kulcsjelenetben valaki más döntést hoz? Vagy hogyan néz ki a sztori a mellékszereplő szemével? Ha párszor elmesélem, egyre komplexebbé válik, és van, hogy pár hónapig elkísér. Ám ilyenkor is hagyom a semmibe süllyedni.

Szeptemberi anyagok a Patreonon

Múlt héten létrehoztam a Patreon oldalamat, és az elmúlt pár napban feltettem rá néhány írást és hanganyagot. Minden hó végén tervezek egy blogbejegyzést arról, hogy épp mi került ki. 

A szeptemberi tartalom:

Írások:

• Isten arcai (új novella, reál)
• Termékvisszahívás - avagy legyen neked is Edwardod, saját vámpírt mindent lánynak (régi novella, sf)
• A két herceg - első hosszabb részlet (young adult)

Pszihós témák:

• Mire jó egy pszichológus, és hogyan válasszunk közülük? (hanganyag)

Én, a csirke, meg a Patreon

Elmúlt a könyvhét csillogása, és az utolsó bágyadt őszi napsütésben békésen ballagtam a posta felé, hogy felvegyem a fizetési felszólítást. Azon tűnődtem, hogy dedikálás alatt megint többet mondták, milyen jó nekem, hogy mindig laza vagyok. Mire én, hogy laza a halál, csak épp nem azon szorongok, hogy hülyeséget beszélek száz ember előtt, meg azon sem, hogy áll egy videóban a hajam. Nekem teljesen más problémáim vannak. 

Az egyik a másképp gondolkozás. A regényekben izgalmas, ha egy szereplő furcsán gondolkozik, vagy a cselekmény nem kiszámítható. De élőben? A magamfajtát minden korban agyonverték. Hálás vagyok, hogy a 21. századi Európában élek, és nincs fegyverviselési engedélye az ismerőseimnek.

Másik, hogy három gyereket nevelek egyedül, hajszállal a szakadék szélén. Nem szoktam mesélni róla, mert mindig kiborul tőle más, és akkor még vigasztalhatom is, köszi. Idén a vírus miatt megszűntek az előadásaim, úgyhogy már a szakadék széle is kezd egyre messzebb kerülni.

A napfény gyönyörű volt, és én napelemmel működök, így eltűnődtem, kéne egy másodállás alvás helyett. Itt, vidéken egyetlen munkalehetőség a nagyüzemi csirkebontás. 

Míg bandukoltam a posta mellett, az is eszembe jutott, hogy nem kéne felvételkor megemlíteni, hogy egyszer anyám csirkét bontott, és vegetáriánus lettem egy évre. Meg, amikor először láttam májat, kérdeztem, mi az a zöldes mellette, mondták, ne nyomjam meg. De hát hogy ne nyomjam? A világ felfedezi váró csodákkal van tele... Megnyugtató, hogy az atombombák indítógombját nem a magamfajták őrzik. Biztos megnyomnánk.

Dedikálás, megjelenés és egyéb hírek

Sokféle hírem van, lássuk sorban :)

Készült egy videó, ahol a sorozataimat mutatom be. Szerkesztőként ez megfeszített időszak, így sok óra munka után, este kilenckor ébredtem rá, hogy ja, kéne egy felvétel. Ez új olvasóknak lehet érdekes. Nagyjából elmondtam a sorozatokat, és még csak nem is spoilereztem, legalább is azt hiszem :)

Vasárnap megyek dedikálni a Westendbe. 

Idén elmaradt minden esemény, és sokan kérdezték, hogy lesz-e lehetőség aláíratni a könyveket. Elsőre augusztusban gondolkoztam, de aztán inkább rosszcsont voltam, és táborozni mentem, remélve, hogy a világ szeptember közepéig még békés lesz. Sajnos, megint kezd felfutni a vírus, de most már nem mondom le. 

Majd tünetmentesen és maszkban gyertek. Akinek volt mostanság egynapos láza, annak inkább csak online integetnék. A pláza jól szellőzik, és tágas terek vannak, meg a kollégák is figyelnek, hogy ne legyen szoros sor. Szeretettel várok mindenkit :)

Esemény linkje itt.

Aki szeretne dedikált könyvet, de vidéki, veszélyeztetett, vagy épp karanténban van, annak is hoztam jó hírt. A kiadó a két legfrissebb kötetet elküldte postán, és már vissza is küldtem nekik. Minden könyvbe egyedi üzenetet írtam, mostantól hívjatok Instant Gurunak, köszönöm :D

A könyvek itt kaphatók:

Álruhában dedikálva - https://bit.ly/3mxFfeq

Artúr dedikálva - https://bit.ly/2RRcuLX

Virtuális könyvhét a Könyvmolyképző íróival

A kiadó írói mindenféle izgalmas dologgal készülnek, lesz, aki videóval,  más ötletes játékkal várja az olvasókat. Kövessétek be az eseményt, és hírt kaptok minden aktivitásról :)

Szombaton reggel 10-kor én is élő bejelentkezést tartok az On Sai Facebook oldalon. Felolvasok a Vágymágusok 2. részéből, és utána lehet kérdezni bármelyik sorozat kapcsán, ha valaki szeretne.

Esemény linkje.

A bejelentkezés nem az esemény linkje alatt lesz (ez azoknak van, akiknek emlékeztető kell), hanem az On Sai Facebook oldalon, majd ott keressétek. Szeretettel várok mindenkit :)

A Booktár oldalán sff podcasteket hallgathattok. E héten péntek délutánig az Artúr kötetért játék zajlik, akit érdekel, nézzen be :)

A Vágymágusok 2. része, A két herceg várhatóan október végén jön ki. Kész a borító, és megint szervesen a történethez kapcsolódik. László Maya nagyon kreatív tervvel rukkolt elő :)

Jó szórakozást mindenkinek a virtuális könyvhéten :)

Podcast kezdő íróknak

A siker tintája miatt az Alexandra Könyvszalon felkért, hogy készítsek kezdő íróknak rövid, informatív podcasteket. Péntekenként kerülnek fel új anyagok.
Az első a teljesen kezdő regényíróknak szólt. Öt dolog, amire szükségük lesz a pálya során:
https://www.facebook.com/Alexandra.konyvszalon/posts/39…

A második a meseíróknak szólt. Ez kicsit hosszabb lett, mert szó esik arról is, mit látok, honnan lépnek be az irodalmi területre, és ez milyen erősségeket és milyen gyengeségeket jelenthet:
https://www.facebook.com/Alexandra.konyvszalon/posts/39…

Most pénteken a kreatív írás könyvek három fajtájáról lesz majd szó. 

A további bejelentkezések elérhetők majd a Facebookon a #íróakaroklenni hastagen.

Jó hallgatást :)

Az Artúr kötet apró filozófiai titkai

A Szivárgó sötétség Artúr kötete nagyon sokáig készült, és nem igen blogoltam róla, mert olyan erősen gondolkoztam a háttérben, egyes gondolatsorokat elvetettem, behoztam újakat, így nem mertem semmiről írni, amíg be nem fejeztem.

Öt év munkája van benne, így egyszerre vicces, egyszerre elgondolkoztató volt, amikor megláttam a  Prológus zseniális képregényét. Sosem gondoltam bele, olvasóknak mit jelenthet az, ha egy történet megáll, és várnak, míg az életük halad... :)

A Szivárgó sötétség számomra burkoltan az emberi döntésekről szól. Nagyon sokszor nem értjük a másikat, elmegyünk egymás mellett, miközben egy teljesen más szemszögből ugyanannak az igazságnak egy másik oldala látszik. 

 "Miért gondolja mindenki, hogy vannak jók meg rosszak? Csak jó és rossz döntések vannak." 

A sorozat valójában életrajzi alapokon nyugszik. A háttérben - sok-sok kaland mögé csomagolva - olyan kérdéseket rejtettem, melyek engem életemben nagyon-nagyon foglalkoztattak. Időnként életútbeli döntéseim múltak azon, milyen választ adtam ezekre. 

Vágymágusok fanfic pályázat - eredményhirdetés

Egy borús napon történt, amikor a világ depresszióban és vírusban leledzett, hogy a Titkos Felbujtó azt mondta, hiányzik neki a sok lökött kamasz mágus a mindenféle körteaszalós problémájával. "Mondd csak, nincs kedved fanfic pályázatot hirdetni?"

Mondtam, kalandra fel, ám épp írok, az agysejtjeim száma korlátozott kapacitásban elérhető, így Titkos Felbujtóból elő kell lépned Irodalmi Deszantossá, és segíteni a zsűrizésben. Bátran igent mondott, így esett, hogy meghirdettük a fanfic pályázatot.

Tizenhét írás érkezett, és valami elképesztően izgalmas volt látni, ahogy a világ bővült, az írók megálmodták a szereplők előtörténeteit, vagy későbbi tetteit. Életre keltek Rianna szülei, megtudtuk Ras hátterét, de Ria lelepleződését is láthattuk. A beküldött írások a fanfic címke alatt elérhetők. Köszönöm szépen a hatalmas élményt mindenkinek! :)

És most lássuk, hogy az Irodalmi Deszantossal megbeszélve kik lettek a nyertesek:

 1. helyezett: Süttő Rita: A felfedezés
Díja: egy választható, dedikált On Sai könyv (akár a Vágymágusok második része is, amint megjelenik) + Vágymágusok hűtőmágnes + könyvjelzőcsomag és csoki

2. helyezett: Tatárka Angelina: Rózsák és cseppek
Díja: Vágymágusok hűtőmágnes + könyvjelzőcsomag és csoki

3. helyezett: Laki Éva: Döntések
  Díja: könyvjelzőcsomag és csoki

Kérlek, írjátok meg e-mailben a postacímeteket.

A többieknek is nagy szeretettel köszönöm az örömöt, amit okoztak. És hadd viszonozzam, kérlek, nézzetek be az e-mail címetekre, találtok egy meglepetést :)

Gondolatok: Kapcsolatépítés kontra kapcsolódás

Tavaly nyáron vicces helyzetem volt. Egy csapat íróval dumálgattunk, és nyűglődni kezdtek, hogy mindenki elvárja tőlük a kapcsolatépítést, cukiskodást, és ez milyen kellemetlen.

- Hát, akkor ne építsetek kapcsolatokat. Én sem szoktam, mégis író lettem - mondtam csodálkozva.

Zavart csend. J. rám nézett:

- Ööö... nekem te vagy kapcsolatépítésben a példaképem...

A lányom és a barátnőm diszkréten beleröhögött a teába. Én is kemény öt másodpercig tudtam tartani a nevetést, de aztán nem bírtam tovább. Én ugyanis nem értek egyet a kapcsolatépítéssel.

 

Utána beszélgettünk, és kissé meglepődött a csapat, mit gondolok a témáról. Kérték, írjak már erről egy bejegyzést, mert lehet, jó lenne másnak is. Szerintem ezek teljesen evidens dolgok, de azért elkezdtem. Majd jött az élet, sok dolgom lett, most viszont megint nyár van, és megint szabin vagyok, az eső meg orvul esik...

Akit érdekel a téma, készítsen be egy kávét, jövök és mesélek... Jó hosszú lesz :)

Süttő Rita: A felfedezés

(Az írás a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.) 

 Elgondolkodva néztem a kezemben tartott megsárgult, gyűrött papírt. Ahogy a színe is mutatta, nem a legfrissebb térkép alapján szemlélhettem az országot.

-Egyértelműen nem megbízható ez az átkozott firkálmány - sziszegtem és dühösen lehuppantam a nedves hideg fűbe, hogy előhalásszam a sebtében elpakolt íróeszközeimet. Áthúztam a térképen ábrázolt tavat, majd szomorúan feltekintettem a borús égre.

- Az ilyen felszínes munkák hátráltatnak leginkább - dünnyögtem epésen, de tudtam, hogy valójában én magam is erősen akadályozom a kutatásaimat. 

Csak önmagamat okolhatom, hogy egy sűrű erő közepén ülök a nedves fűben egy teljesen pontatlan térképpel. Tüzetesebben át kellett volna kutatnom a könyvtárat indulás előtt, de féltem, hogy atyám észrevesz és rájön eszeveszett tervemre. Nem nehezíthettem tovább a dolgát, hiszen így is egyre több gond nehezedik a vállára a kiszabott adózások végett. 

Emellett a gonosz pletykák is egyre több ráncot húztak az arcára. A tény, hogy 18 éves vagyok és még nem nősültem meg támadási pontként szolgált a többi nemesi család számára, hisz milyen az a nemesi család, ahol a pletykák szerint az örökös fiú egy szőlőcske.

- Bolondok - dünnyögtem elgondolkodva, majd sóhajtva tanulmányoztam tovább a javításaimmal telerajzolt papírt. 

Zámbó Ilona: Kapocs (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Egész délelőtt vacakul ment a mágia gyakorlás. Lidéc is csak küszködött. Gyakran pillantott felém mintha kétségek között őrlődne. Egyszerre áradt belőle a gyanakvás és a bosszúság. Ras is élesen figyelte minden mozdulatunkat, de mégsem szólt semmit. Eddig úgy véltem Ras kedvel engem, de most felőle is valami furcsát éreztem. Egyre erősebben gyötört az a homályos balsejtelem, hogy rájött a titkomra.

Gyakorlás után Ras rám és Lidércre mutatott. 

- A mai teljesítményetekkel kapcsolatban beszélnem kell veletek. Ez így nem mehet tovább. Jöjjetek velem - intett az erdő felé. - A többiek menjenek vissza a várba fordult a katonákhoz.

A fák gyanakodva figyeltek bennünket. Halkan súgtam. Szeress. A szellőcském játékosan körbe ölelt. Ras rám pillantott, de szó nélkül ment tovább. Egy tisztáson álltunk meg. 

- Üljetek le. 

Szinte ösztönösen egymástól távol, de körben ültünk le. Ras szinte elégedetten bólintott. 

- Itt most senki sem hallhat minket. Némasági varázslatot kell alkalmaznom. Szépvölgyi nyugtasd meg a fákat. 

Nem így szokott szólítani, gondoltam. Lidérc értetlenül pillantott rám. De én a földre tenyereltem és koncentráltam, szeress. Szeress! A fák szinte oltalmazón zártak körbe minket, és a szellőm az én bolondos szellőm Lidérc felé lökdösött, de ellenálltam neki. Nyugi, kérleltem.

Könyvheti hír: kész a Vágymágusok folytatása

Itt a Könyvhét, és bár most elmarad a könyves forgatag, az olvasóknak mégis van egy jó hírem. Elkészült a Vágymágusok trilógia második kötete, A két herceg.

mertolvasnimindigjo Insta képe

Az első kötetben Rianna grófkisasszony, aki titokban szipoly, békésen éldegél tudós apjával és zenész ikeröccsével egy eldugott völgyben, ahol a természet érzőn él és könnyedén öl. Ám egy napon sorozótiszt jön, és tévedésből a fiúruhás Riát viszi el kiképzésre. Az érkező Kartal hercegnek szedik össze a csapatot, ám valakinek ez nem tetszik, és az életükre tör. Ria próbál életben maradni, és mást is életben tartani, miközben a mágiája zavarba hozza a fiúkat. Persze, Kartal is megjön, hogy a helyzet még jobban romoljon.

Aki nem ismeri a sztorit, itt beleolvashat.

Nagyon szerettem a második kötetet, a A két herceget írni. (Itt meséltem is a lezárás életérzéséről.)

De miről is szól a mostani történet?

Az elsőben a vígjátéki elemek keveredtek egy kis krimivel. 

A mostaniban viszont nem külső ellenség a fontos, hanem a belső. Kissé lélektanibb lesz ez a kötet, mert Riának és Kartalnak meg kell küzdenie önmagával, a félelmeikkel és a vágyaikkal. Hol segítik a egymást, hol fordul a helyzet, és a másikra vadásznak.

Tóth Mici: Majd meglátod (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

- Hozzám jössz feleségül?

- Igen! - kiáltottam, és tíz évem minden szeleburdi kecsességével Roan tenyerébe helyeztem a kezem.

Alighogy véget ért a játék, én máris követeltem a következőt:

- Akkor most én leszek a királyfi, te meg… te leszel a hercegnő! - hiába törtem a fejem, nem tudtam semmi érdekes szerepet kitalálni neki úgy, ha mindketten fiúk lettünk volna.

- Én márpedig nem leszek lány!

- Igazságtalan vagy! Nem lehetek mindig én a hercegnő, aki csak várja a lovagját! Néha én is szeretnék harcolni!

- Lehetsz megint te a hétfejű sárkány - mondta engedékenyen az öcsém, de láttam a szemén, hogy gúnyolódik.

Na, majd adok én neked sárkányt!

Gondolatok: Amikor kikerül az utolsó pont

Kész a Vágymágusok folytatása.

Vannak pontok, melyek mögött egy egész regény áll. Nagyon különös érzés kitenni ezt a pontot, van egyfajta megkönnyebbülés benne. 

A regények közepén mindig van egy holtpontom, ami mély sötétség, és úgy érzem, soha nem lépek ki belőle. Évek rutinja megtanított rá, hogy ilyenkor húzzak elő egy papírt, és írjam le fejezetenként, hogy mi történt eddig. Soha nem jegyzetelek, a háttérvilágot és a szereplők sorsát mindig fejben tartom, egyszerűen túl bonyolult lenne leírni, hiszen mindről jóval több képem van, mint amennyi később

a lapokra kerül. Ez az egyetlen jegyzet, amit elkészítek, egy utólagos térkép, hogy lássam, milyen utat jártak be eddig a szereplők, és emlékezzek az eredeti tervekre, majd megértsem, hol tértem el tőle, és milyen út vezet előre.

Amikor átlendülök a holtponton, utána újra a normál tempójú írás jön. Ám a regények végére felgyorsul az írás, képtelenül sok időt töltök a gép mellett, ebből csak a külső kötelességek zökkentenek ki. De nem olvasok könyveket, nem nézek filmeket, a világom beszűkül a történetre és nem csinálok semmi mást már, csak hűséges krónikásként loholok a szereplők után. Olyan érzés, mint ha már nem bírnának várni, valósággá akarnának válni. Mintha egy dimenzióban léteznénk, beszippant a világuk, megszűnnek az énhatárok köztük és köztem.

Bakay Réka: Az ösvény (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Sikerült a kiképzés utolsó feladatát véghez vinnem. Ha nem lett volna az a kis ballépés a tűzzel és Mort nadrágjával, akkor tökéletes lett volna. Elmosolyodtam az emlékezetes pillanaton.

Igazából nem bántam, hogy beválogattak a herceg testőrségébe, mint hivatalos gyógyítót. Zahert, Mortot, és a tűzmágiában jeleskedő – normális, vagyis rajtam kívül minden - mágust a herceg közvetlen védelmi vonalává avanzsálták.

Ők most a herceg személyes testőrségeként Lidérc - mert nekem Ő örökre Lidérc marad - haditanácsát lankadatlan éberséggel felügyelték. A Nagysátor nyolc vas cölöpje szolgált posztjukként.

Nekem is kint kellett malmoznom, így egy kisebb társaság mellé ültem le, akik vidáman falatozták a sonkából, sajtból és kenyérből álló ebédjüket. Engem is megkínáltak. A tőlük kapott ételt majszolva a felállított táboron legeltettem a szemem, figyeltem a szorgoskodó mágusokat. Voltak, akik fákat gyűjtöttek az esti tűzhöz, mások már a vacsorát készítették elő, néhányan pedig őrségben járőröztek a rét körül, el-eltűnve a fenyőfák árnyai között.

Válint Zsuzsanna: A legnagyobb erő (fanfic)

 (Az írás a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

– Szépvölgyi Rianna –

Valamelyik szekrényben találtam váltóruhát. Miután Ras behozott egy kancsó vizet tisztálkodni, elment felkészíteni a lovakat az induláshoz.

Reméltem, maradt még egy kis időm megtalálni Roant és megbeszélni vele valami értelmesebb, kivitelezhetőbb tervet.  A park volt az egyetlen tippem, ezért arra tartottam. A kert látványa ismét elgyönyörködtetett. Sajnos nem volt minden része belátható. Kisebb, fákkal, bokrokkal, sövényekkel beültetett csoportok kínáltak lehetőséget az elbújni vágyóknak. Találomra elindultam az egyik ösvényen, hátha szerencsém lesz.

Alig mentem pár lépést, egy női ruhás alak tűnt fel. Szerencsétlenségemre Finona tartott épp felém. Biccentettem, mikor észrevett. Az ösvény szűk volt. Épp találtam egy hiányt a sövényben. Kihasználva félre álltam, hogy elmehessen mellettem. Amint mellém ért, felkiáltott és karjaival hadonászva majdnem elesett. Csak majdnem, mert belém kapaszkodva nem terült el a kavicsokon.

Földanyára! Miért hiszik a nők, hogy a férfiak beveszik ezt az ál-botlást? 

Kulmann Adrienn: A titok (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

 Rianna:

            - Szedd a lábad Roan! - kiabált be a szobába türelmetlenül Ras parancsnok. Lassan alkonyodott. Ras és Lidérc sötétedés előtt vissza akar térni a Néma várba, nehogy váratlanul rajtunk üssenek a sötét erdőben. Kimcse néne hozott friss ruhákat, amiket Roan pakolt be. Nekem. Megmosakodtam és átöltöztem. Mielőtt kiléptem a szobából vetettem még egy pillantást a kacskaringós mintára, amit a mágiánk festett Lidérccel a mennyezetre. Megráztam a fejem. Hogyan voltunk erre képesek? Tényleg ez lenne az ősmágia? És miért csak én tudom előhívni mindezt Lidércből? A fejemben cikáztak a gondolatok, amikor kiléptem az udvarra. Az arcomat megcsiklandozta a szellőm, összeborzolta a hajamat, majd tova illant. Behunytam a szemem. A szemhéjamat puhán csókolta meg a lenyugvó nap, ami áttört a köd felhőn, és meleg fénybe burkolta a vendégházat. Döbbenten néztem fel. A ház felett kitisztult az ég. Ras parancsnok és Lidérc is a napot bámulta. Én törtem meg a hirtelen beállt csendet.

Ittzés Klára: Szipoly... áldás? (fanfic)

(A novella a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Lassan lépdelek a szürkületben. A fű lágyan simogatja a talpamat, a balzsamos levegő súlyosan ül a tájon, csak néha trillázik még itt-ott egy kései madár. A szél finoman cirógatja az arcomat és én megpróbálom átvenni az este nyugalmát. Megsimogatom a fákat és rámosolyogok a virágokra.
Rianna jól van és egészséges, nem viseli meg nagyon a bezártság, szépen növekszik... persze így nehezebb lesz elhitetni mindenkivel, hogy beteges. Leginkább Aleannal.
Az első hónapokra mindenképpen keresnem kell majd egy másik babát, Ria addigra több, mint egy éves lesz, sehogy se megy majd el újszülöttnek. Meg persze meg is kell majd „szülnöm”...
Gyorsan elhessegetem az előttünk álló buktatók félelmeit. A napfényre gondolok, a körték zamatos ízére és a gyermekeim apró kezére. Próbálok megnyugodni és mosolyt varázsolni az arcomra, ahogy lassan a férjem felé sétálok.

Mulyad Szilvia: Lidérc (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

 

Port köhögött fel és vért, négykézláb próbálta kikaparni magát a beomlott sziklák közül, de a lába beszorult, viszont, ha a mágiájával akar kiszabadulni az egész a nyakukba szakad. Vajon a többiek meghaltak? Futott át az agyán, majd lehunyta a szemeit, hogy lenyugtassa a szívét és kizárja a környezetét. Mágiát keresett, de sehol sem érzékelt semmit. Még nyöszörgést sem hallott, vagy jajveszékelést.

-          A rohadt életbe! – szitkozódott, aztán mérgében kitépett egy szikladarabot a helyéről, mire csupa seb és vér lett a keze.

Aztán amikor megpillantotta a felbukkanó fénypászmát, örömében és fájdalmában felkiáltott.
Órákba telt, mire kiásta magát a beomlott bánya törmelékei közül. A friss oxigént nyelve a legközelebbi homokos felületre dobta fáradt testét és csak lihegett. A napot kitakarták a felhők, amik vihart ígértek.

Bárcsak tiszta lenne az égbolt. De már rég lemondott arról, hogy ilyen bagatell kívánságok és óhajok hagyják el az ajkait, ezért csak némán, véresen feküdt tovább a beomlott bánya előtt. Körülötte kőtörmelék, piszok és hullatenger.

A kívánságok helyett felordított.

Tatárka Angelina: Rózsák és cseppek

(A novella a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Évek óta először azon az estén sírtam. Hiába tanítottak arra, hogy egy nemes hölgy sosem mutatja ki az érzelmeit, mindig illedelmes, valamint tökéletesen zenél és hímez, a bemutató bálom, életem legfontosabb eseménye nem a boldog pillanatok miatt vált emlékezetessé.

A nemesek lányainak tizennegyedik születésnapja alkalmából időtlen idők óta szokás hatalmas ünnepséget rendezni Vulkántorok félszigetén, hiszen ettől a kortól kezdve a szóban forgó leány szabad préda a kérők és a királyné udvartartásának számára. A bál további célja a család anyagi és társadalmi helyzetének felmérése, és nekem ilyen szempontból van mivel büszkélkednem: a Szélhegyi család - egyike az ősi nemesi házaknak - anyagiakban évszázadok óta nem szenvedett hiányt, így hát a családi kastély báltermében nagyjából hatszázan tartózkodtak születésnapom ünneplése alkalmából. Nemesek, mágusok, sőt egyesek azt beszélték, még őfelsége is jelen lesz, hiszen előjogán kívül - miszerint kedve szerint látogathat bármilyen eseményt - igen jó barátságot ápolt atyámmal, Szélhegyi Ahn báróval.

Milyen zenére írtam a Calderont?

A könyvfesztiválos live során kérték páran a zenelistámat. Alapvetően metált hallgatok, kivéve, ha dolgozom, mert akkor elektro swinget. Íráshoz viszont minden műfajból szeretek válogatni. 

Egy-egy szám végtelenített hallgatása segít, hogy azonnal abba a hangulatba kerüljek, és újra fel tudjam venni a szálat. Ilyenkor ezek annyira hozzákapcsolódnak a jelenethez, hogy ha évekkel később meghallom, újra a szemem előtt futnak a képsorok :)

A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik és a  Calderon, avagy felségárulásért bricsesz dukál könyvekhez is rengeteg zeném volt, viszont akkoriban még a spotify előtti időket írtuk, így a legtöbbet csak akkor ismerem fel, ha hallom. 

Amire emlékszem, mert a legtöbbet hallgatott zenék közé tartozott, azok ezek voltak:

Amikor Calderon "kavart" vagy a kedves család, akkor a Kárpátiától a Piszkos Fred szólt:

Anatu: A vár (fanfic)

(Az írás a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

kép: pinterest

Egy kis kéz érintése volt az első, amire emlékszem. Ez ébresztett tudatomra. Kislány. Még csak nem is rendelkezik varázserővel. Bejöttek a kapun. Sír. Nagyon. A mellette álló nő, aki bírja a mágiát próbálja csitítani. Figyelek.

-         -  Lányom ne sírj! Fiola! Itt fogunk lakni, látod ez egy szép erős vár!

-         - De én apát akarom - sír egyre keservesebben. - Nem akarok itt lakni. Haza akarok menni!

-          - Kicsim, kislányom. Nem mehetünk haza. Soha többé - mondja egyre elkeseredett hangon az anya. - Apa. Apa - itt elcsuklik a hangja- ő meghalt. Kis szívem, apa nem lehet velünk többé.

A kislány keserves sírása még hangosabb lett és kitépte a kezét az anyja kezéből és odaszaladt az egyik sarokba. A sírás könnyei lassan lepottyantak a földre és akkor megfogadtam, hogy soha senki nem bánthatja ezt az embert. Erős leszek és megvédem, minden kövemmel őt fogom védelmezni!

Az emberek ekkor mind felálltak - azok akik mágiával voltak átitatva, mind felhördültek:
- Él a vár! kiáltottak fel! És erős férfi mágia sugárzik belőle! – ujjongtak mindannyian.
Honnan tudták volna a szerencsétlenek! A kislányt és az anyját elvitték az egyik kisebb szobába, ahol lassan megvigasztalódott a gyermek és az anyjához bújt.

Kis Virág: Kartal herceg a Forró partokon (fanfic)

kép: pinterest

A gyáva hercegről mesélek most nektek.

A nyúlszívű ámde kegyetlen örökösről, aki fogta magát és tizennégy évesen részt vett bátyjával Vasfűn egy bányászfalu kiirtásában és az ottani nők meggyalázásában, majd elmenekült, mikor a bátyja alatt beszakadt a föld. A nép megveti, szörnyetegnek tartja, olyannak, aki a saját testi épségének érdekében bármire képes. Fülét-farkát behúzva amilyen gyorsan csak lehetett, elhajózott a Forró-partokra – száműzetésbe. Arra azonban egyik nemes lelkű vitéz sem gondol, hogy vajon mit kellett feláldoznia a hajóúton a hercegnek azért, hogy megmentse társait a vízbefúlástól. Csak nem a mágiáját? Ó, dehogy, hiszen egy herceg élete csupa szórakozás, még hogy feláldozzon bármit is másokért?! Az képtelenség. Ő csak a kétes erkölcsű hölgyek társaságát ment élvezni a Forró-partokra, menekülve mindennemű felelősségre vonás elől. Azonban el kell, hogy keserítsek mindenkit, tudtommal a terveiben sehol nem szerepeltek ledér nőszemélyek. Sőt, hogy őszinte legyek semmilyen ilyen hölgyeménnyel nem találkozott, ellenben sok mással igen. Én pedig csak tudom, hiszen vele voltam, kíséretének tagjaként.

De kezdjük is az elején. 

Somogyi Edina: Egy újabb nap (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Lassan tértem magamhoz, nem akartam elengedni az álombeli világot, ahol minden csupa napfény és melegség volt. Lidérc karjaiban feküdtem, mellkasa egyenletesen emelkedett és süllyedt a fejem alatt. Tegnap éjszakába nyúlóan a mágiáját próbáltuk előhívni, de nem sok sikerrel. Úgy tűnik az aszalás óta az ereje megmakacsolta magát. Hamar ráébredtem, hogy az alhasam tompa fájdalma ébresztett, a piros virágom előjele. Minél előbb el kellett jutnom a paravánhoz. Zahert a mérgezések óta minden éjjel kicsempészték a testvérei, így miénk volt az egész hercegi szoba. Igyekeztem óvatosan feltápászkodni és csendben elosontam a paraván mögé. Hálásan gondoltam Kimcse néne előrelátására. Kinéztem az ablakon, a hajnal épphogy csak derengeni kezdett az ég alján. Felöltözködtem, hogy megkeressem Fola asszonyt szükségem lesz a segítségére a gyolcsokkal, nem hiszem, hogy lesz lehetőségem saját kezűleg kimosni. Az egész vár napok óta olyan, mint egy felbolydult méhkas, Erdon herceg és seregének érkezése holnapra várható.

Az udvaron csak pár katonát láttam mozgolódni, a reggeli fagy csípte az arcomat, így iparkodtam, hogy minél előbb magam mögött hagyjam a hideget. A konyhában kellemes meleg és frissen sült kenyér illata fogadott, mindenki serényen dolgozott. Tina és Lina mosolyogva intettek, amint megláttak. Fola asszony a nagy munkaasztalnál felügyelte a reggeli előkészületeit. Odamentem hozzá és diszkréten elmagyaráztam a problémámat.

Laki Éva: Döntések (fanfic)

(A történet a Vágymágusok fanfic pályázatra érkezett.)

Rianna

-       Ha visszamegyünk a fővárosba, meg fogok nősülni – jegyezte meg Lidérc, amitől a szívem és a mágiám is bukfencet vetett. Valahonnan a gyomromból olyan görcs indult, ami a torkomba felkúszva epe-ízt hozott, a szemeimbe pedig könnyeket csalt.

-       Tudja már felséged – tértem át az elvárt udvariasságú megszólításra -, hogy melyik hölgyet óhajtja boldoggá tenni?

-       Először a húgodra gondoltam, de azt hallottam az egészsége törékeny. Igazából nem érdekel, ki lesz, csak legyen, mert már mindenki azt pletykálja, hogy én is szölőcske lettem melletted. – Felém fordult, féloldalasan elmosolyodott.

-       Nem hiszem, hogy visszatérhetnék Önnel a fővárosba, – mondtam rekedten. Fekete szemei, ha lehetséges, még sötétebbek lettek, mágiája az enyém felé nyújtózott, érteni, érezni akarta a valódi gondolataimat. Én viszont lezártam előtte a mágiám, csak, mint egy egyszerű ember álltam vele szemben. Egy pillanatra éreztem a zavarát, hogy nem érzékel, de felismerte a falamat. Annyi halált, szőrnyű sebesülést láttam már mióta vele járom a csatatereket, hogy megtanultam elzárni a mágiámat mások előtt. Ha hagytam volna, hogy bárki érzékeljen, nem tudtam volna gyógyítani.

-       Hogy érted, hogy nem térhetsz velem vissza?

-       Nincs az az asszony, aki eltűrné, hogy Önnel tartsak – magáztam továbbra is.

Talabér Melánia: A bál (fanfic)

kép: pinterest

 A novella a Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett:

Földanyára mibe keveredtem? Alkut kötöttem Ras parancsnokkal, ha segítek neki és Lidércnek megtudni a király titkát mért akarta megölni saját fiát Karlal herceget akkor elintézi, hogy se nekem se az öcsémnek nem kell a hadseregbe szolgálnia és megtartja titkomat, hogy lány vagyok egyben egy szipoly is, akinek nem lenne szabad élnie.

      Elkészült a terv. Első lépésként helyet kell cserélnünk Roannal. Ras parancsnok kitalált egy ürügyet mért kell haza mennem ő pedig elkísért ne legyen feltűnő, hogy egyedül utazóm meg persze hogy biztos legyen abban nem futamodok meg.

      Mikor haza értem helyet cseréltünk fivéremmel. Roan ment vissza Ras parancsnokkal én pedig a hintómban követtem őket már a bálra úri hölgynek kiöltözve úgy ahogy az ősi családokhoz illik. Miután testvéremet a többiek szeme látára felkísérte a parancsnok a szobájába csak hogy mindenki tudja nem kell keresnie senkinek, rá zárta a háló ajtaját legkisebb esélyt adva a lelepleződére. Ras hátasa helyett hintómba szállva elindultunk a bálba.

Élő bejelentkezés szombaton

Itt a tavasz, itt a könyvfesztivál, amit ezrek vártak. Sajnos, a mostani helyzetben élő író-olvasó találkozásra nincs lehetőség, de azért a háttérben zajlik az élet :)

Szombaton reggel egy izgalmas játék veszi kezdetét az On Sai Facebbok falon, méghozzá Chester Intergalaktikus Sakkjátszmája. 

A Calderon és a Szivárgó sötétség sorozat mellékszereplői párharcot vívnak, hogy kiről szülessen a végén novella. Hm, vajon egy helyes szőke szamuráj nyer? Vagy épp Don köpenye? Ki tudja?

Minden nap reggel nyolckor kikerül egy páros, és éjfélig szavazhattok, hogy ki jusson tovább. A Galaktikus Fanklub vezeti a játékot, szeretettel várunk rá mindenkit :) 

Április 25-én, szombaton 15 órakor az On Sai Facebook falon élő bejelentkezést tartok a Virtuális Könyvfesztivál keretében.

Lehet előre is küldeni kérdéseket, és persze szeretettel várom élőben is. Szó esik majd arról, hogy állok a Vágymágusok folytatásával, milyen karanténban az élet, és minden másról, amit kérdeztek. Miután még sosem élőztem, így ígérem, rendkívül béna leszek, úgyhogy jól fogunk szórakozni :D

Május 1-ig még küldhettek a Vágymágus fanfic pályázatra írásokat. Nagyon izgalmas, hogyan látjátok a történetet. Szeretettel várom a novellákat :)

Mostanság két interjú készült velem, az egyik egy általános írói körkép az Álmok útján blogon.

A másik kifejezetten karanténos életképként a Young Adult Könyvklubban.

Az On Sai kötetek a Virtuális Könyvfesztivál alatt 27% kedvezménnyel kaphatók a kiadónál.

Vidám tavaszt és sok jó olvasnivalót mindenkinek :)

 

Molnár Vanessza: A kapocs (fanfic)

kép: pinterest

A novella a Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett:

Kavarog a fejem, akaratlanul is végig pörgettem a fejemben a nap eseményeit újra és újra, mintha ettől bármi is változna.

Nagyot sóhajtottam és arcomat a szőrmébe fúrtam, csöndben átkoztam magam, hogy nem fogadtam el Lidérc ajánlatát és adtam neki fél aranyat, most Zaher halk szuszogásának hiányát is könnyebb lett volna elviselni.

A Földanyára! Valami hideg, ragadós anyag itatta át a fekhelyem, a nap fénye óvatosan kúszott be az ódon várfalak ablakain. Azonnal felültem és lázasan gondolkodni kezdtem. Ha bárki benyit ide, végem.

Gyorsan előkotortam a tarisznyámból a gyolcsokat és egyenruhát öltöttem, majd halk koppanással behúztam magam mögött a nehéz tölgyfaajtót. Erős ütést éreztem a halántékomnál, elsötétült az a kevéske fény is, ami beszűrődött a várba. Csak pár balladányit lehettem eszméletlen, erős, éles fájdalmat éreztem mellkas tájékon. Fejem tehetetlenül himbálózott, ahogy valaki a hátára dobva cipelt. Résnyire óvatosan kinyitottam szemem, két embert számoltam gyorsan össze, paraszt öltözékben. Az engem cipelő férfi is mágia nélküli lehetett, hiszen nem szívtam magamba erejét még ennyire súlyos sérüléssel sem. Émelyegtem, éreztem, ahogy vércseppenként száll el az erőm.

Simon Orsolya: Másnapok (fanfic)

A novella a Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett:

A reggelinél Ras és Mort folyamatosan szuggerált, várva, mivel fogom megörvendeztetni őket a nap folyamán, de jobban lekötött Lidérc, amint nem törődve bármilyen illemmel, falta be a tányérjába került viszontagságos ételét.

Mérges voltam rá, azok után, amit tett, azután, hogy felriadtam hajnalban.

Az élet kifürkészhetetlensége egészen odáig fajult, hogy a kóborló szelecském ébresztett fel a furcsa álmomból. Fájó pont volt, mivel ismét a hegytetőn állva figyeltem az örökké felhős eget. Borzongva tápászkodtam fel az ágyamból, ami incselkedett meleg puhaságával és csábított vissza az édes alvás ígéretéhez.

Mindhárman túléltük az elmúlt napokat, heteket, de még sem fér a fejembe, hogy szipoly létemre hogyan nem sikerült Lidércet akaratlanul a túlvilágra küldenem. Ez nem jelentette azt, hogy ő, vagy éppen Ras ne gondolt volna arra, hogy eltennének láb alól, de Szépvölgyi lévén, meg a bennem lévő mágia miatt ők sem mernek erre utaló tettekre vetemedni. Szép is lenne! A királyságnak nem lenne aszalt körtéje, senki nem kéretne teát a katonák közül, na és kit kellene jobb belátásra bírnia Rasnak, ha Lidércnek nem lenne vitapartnere? Vagy aszalótársa?

Matócsi Illés Gábor: Kínzókamra (fanfic)

A Vágymágusok fanfic kiírásra érkezett novella következik:

Finona az ablaknál állt, és a lenyugvó nap fényében a kastély parkját nézte. Nézte, de nem látta, mert a gondolatai egészen máshol jártak.  Férje rokonainál, és barátainál, akik közül az utóbbi 10-20 napban nagyon sokan eltűntek. Eltűntek, és azóta sem kerültek elő.
Kakukk nevű barátjuk (akinek a kémhálózata már nagyon sokszor segítette őket) egymás után számolt be emberei lelepleződéséről, és eltűnéséről. Kard nevű barátjuk aki rengeteg katonájával segítette őket négy napja tűnt el. Egyetlen katonája maradt csak aki félholtan esett be hozzájuk a hírrel. Férje (akit Szél néven ismertek) és a legkisebb testvér volt a hercegi családban de a trónöröklési sorban a 12. helyen állt, ugyan nem veszélyeztette idősebb testvérei jogát a trónhoz, amit azzal is bizonyított hogy nem nemes leányzót vett feleségül, hanem őt. Egy egyszerű fogadós lányát. Mégsem érezhette biztonságban magát.